Csütörtök, 2018-01-18, 04:00
INTERAKTÍV PORTÁL
Irodalom Online logo
Főoldal | Regisztráció | Belépés Üdvözöllek Vendég | RSS
OLDAL KATEGÓRIÁK
EPIKA [136]
Pl: Anekdota Elbeszélés Életrajz Humoreszk Karcolat Kisregény Kistörténetek Levél Mese Napló Novella Önéletrajz Pamflet Paródia Regény Tárca Útleírás
LÍRA [335]
Pl: Ars poetica Dal Elégia Gúnydal Gyászdal Haiku Helyzetdal Képvers Óda Önmegszólító vers Panaszdal Prózavers Rapszódia Szabad vers
DRÁMA [2]
Pl: Abszurd dráma Bohózat Bosszúdráma Burleszk Commedia dell'arte Drámai költemény Egyfelvonásos Kabaré Komédia Közjáték Melodráma Mesejáték Mirákulum Misztériumjáték Monodráma Színjáték Történelmi dráma Tragédia Tragikomédia
ÁTMENETI MŰFAJOK [32]
Apokalipszis Ballada Chantefable Ekloga Életkép Episztola Haláltánc Hosszúvers Idill Panegirikusz Románc Románcos ballada Széphistória Tájköltészet Tanköltemény Testamentum Thriller
FRISS MAGAZIN
VÁLOGATÁSOK
FÓRUMTÉMÁK
  • Így nyír ki minket a munka (4)
  • Hawking: Nincsenek is fekete lyukak (1)
  • Melyek voltak a 2013-as év legjobb magyar könyvei? (0)
  • ÚJ KÉPEK
    Kép Valentinnek
    BANNERFORGATÓ
    LINKPARTNEREINK
  • LINKÉPÍTŐ
  • FÜGGÖNY
  • LAKÁSTEXTIL
  • MÉTERÁRU
  • VOILE FÜGGÖNYÖK
  • PATCHWORK
  • ÁGYTAKARÓ
  • ORGANZA FÜGGÖNY
  • ÚJ TEXTILEK
  • TEXTIL
  • KÖVESS BENNÜNKET!
    ALKALMAZÁSOK
    CÍMLAP »

    Olvasnivaló irodalom


    1 2 3 ... 25 26 »
    Finom, álomszerű függönyök milliói hullanak múltam elé, akár egy jelenésben, akár valami
    gyógyulásban. A rémek arca elmosódik, erejük tompul-oszlik, mintha az Es Racó háborgó
    vize maga lenne a Léthé, a Feledés, amire most nagyon nagy szükségem van.. égő, kialvó
    tűzű lakások sejlenek, parázs-alakok, egyre hűlve, vesztve formájukat. Valami lényeg bennem
    megbocsájt, kinyitva tenyereimet, hogy földre hulljon az addig eszelősen égető, fehéren izzó
    vasgolyó.
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 276 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2018-01-10 | Hozzászólások (0)

    Íme így haladnak tova az évszakok, sodruk nem
    mélyebb és nem élnek hosszabban mint e vitorlás
    hullámai, melyek sebesen siklanak a Hold alatt. A tó akár az
    Idő, eltörli minden nyomukat. Vajon hullámai egy napon hagyják-e
    elsimítani a part apró kavicshalmait ?
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 282 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2018-01-10 | Hozzászólások (0)

    Érzelem nélküli szürke égben
    Maga sem tudja mely irányba
    (talán "előre" ?)
    Csapkodó fekete háromszögként távolodik
    Mintha üres mértan volna
    Lehet tojásokat hurcol bennük csírával
    Melyek majd saját másolatai lesznek
    Későbbi étkei az elmúlásnak ...

    (Marin-Epagnier, 2013. február 12.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 333 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2018-01-06 | Hozzászólások (0)

    Fiatal orvosEj, ej, nem jó, ha elmélázom, legfeljebb annyi megengedhető, hogy tekerjek kicsit az idő kerekén! 
    Legalább annyit, hogy elmesélhessem, hogyan vágta ki magát a köszöntés gubancából az egykori igazgatónk.

    Amit máig tudok fogalmazás terén, tőle tanultam. Igazi cicerói körmondatainak bámulatos útvesztőiben ő is alig igazodott ki, mégis olyan precíz, érthető és alapos mondani való kerekedett a fogalmazásaiból, hogy elképedtem. Sosem tanultam tőle tudatosan, de rám ragadt, amivel bűvészkedett, az, mekkora hatalma van a szavaknak.

    Nem hagyhatom ki, hogy egy publikációból ne idézzek, ahol 35 éves gyógyító orvosként valamikor így jellemezték:

    „…igazgató főorvos mindig ráér, mindig késésben van, mindig hangosan gondolkodik.

    Még fiatal ember. Harmincöt éves. Haja egy felelő diáké, köpeny ... Tovább »

    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 333 | Hozzáadta:: egyszerűen | Dátum: 2018-01-05 | Hozzászólások (4)

    Alig fénylik a reggeli táj,
    Isten zokog odakinn :
    Könnyei mint hideg esőcseppek folynak alá a dermesztő, nagy ablakon...

    (2018. január 3.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 331 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2018-01-03 | Hozzászólások (0)

    1.
    Mikor csönd lett : beteljesült legkisebb részéig a Teremtés
    Felállt a zsiráf és valahol felhőszakadás zúdult a friss mezőkre

    2.
    A Zarándok előtt kinyílt a végtelen s mint tőmondatok ott voltak a vörös hógolyók
    Az oroszlán szája pedig még szűz volt nem vájta védtelenek torkát

    3.
    Leírhatatlan szentségükben működtek az óceánok ezek a kék gépek
    Melyek alján hangtalanná lett létezők sodródtak a zöld üveg-áramlatokban

    4.
    A hegységek elrugaszkodtak egészen a vakító havakig
    Völgyeikben mint játékot rakta össze Isten a siető óriás folyamokat

    5.
    Úgy tűnt hogy ez az egész egység és harmónia körbe véve a semleges Idő árkaival
    De aztán valami megszakadt és elhalt : majd kiégett mindenből az Ige

    6.
    Az állatok növények s a nádassal ölelt tavak szavukat vesztették
    De az Emberben volt erő -igaz kapkodva és ügyetlenül- visszakeresni a Teremtés kortalan m ... Tovább »
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 330 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-30 | Hozzászólások (0)

    Éva már túl volt az alma-sztorin. Most a fodrásznál daueroltatott, és a Nők Lapját lapozgatta.
    Arra gondolt, hogy Ádám, a férje valójában egy nagyon unalmas valaki, de hát nincs rajta kívül senki.
    Azzal a gondolattal játszott, hogy Káinból befektetőt farag, a tutyimutyi Ábelt pedig cukrásznak neveli.
    A fodrászok sem emberek, sem állatok nem voltak, csak értelmes homunkuluszok, szakbarbárok.
    Isten magányosan, a reggel hűvösében szomorúan járta a Kert alját, s a Kígyót átkozta, azt az almabuzit.
    Ekkor Ádám berontott a fodrászhoz és kétségbe esetten közölte, hogy Káin egy kővel agyon ütötte Ábelt.
    Évát nem lepte meg a hír, azt mondta : "Két gyerek sok a mi fizetésünkhöz, Ábelt tisztességgel eltemetjük,
    aztán pszichológus ügyvédet keresünk az angyalok között és Káint jogilag tisztára mossuk. Ennyi az egész."
    "És az Úr ?"-, döbbent meg Ádám. Éva leintette. Kész volt a dauerolással, fizetett, aztán kirúzsozta a száját.
    "És az Úr ... Tovább »
    Kategória: ÁTMENETI MŰFAJOK | Megtekintések száma: 330 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-26 | Hozzászólások (0)

    Isten
    (ha maradt volna belőle valami)
    Tedd Anyát egy fiókba,
    Vatta közé és alkalmazz molyirtót is,
    Vess rá keresztet, utána told a feledés szekrényébe.

    Isten
    (ha maradt volna valami belőle)
    Tedd Apát egy fiókba,
    Tört kardok közé, melyeket Amerika és Oroszország tett tönkre,
    Vess rá keresztet és hagyd, hogy a titkos fény beragyogja omló testét.

    Aztán adj nekem hatalmas fekete mént,
    Mely mint büntetés előbukkan a párás erdökből,
    Adj kezembe súlyos pallóst és felejttess el velem minden kegyelmet,
    Hogy a végső leszámolásban irtózatos és könyörtelen lehessek !

    Lélek! Nem. Ez már nem a poézis ideje!

    (2011. december 2.)
    Kategória: ÁTMENETI MŰFAJOK | Megtekintések száma: 331 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-23 | Hozzászólások (0)

    Birodalmam egy karton doboz, melyben Hypo van és rögtön mellette a kábult, langaléta Isten.
    Nagy tömeg vesz körbe, mely szűntelen selyemcukorért üvöltözik és azt suttogja, hogy hamarosan kibaszik velem.
    Lemegyek a legutolsó lépcsőn, amely egy égő spirál és a teret bezengi Rameau csembaló koncertje a XVIII. századból...

    (2017. december 22.)
    Kategória: ÁTMENETI MŰFAJOK | Megtekintések száma: 330 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-22 | Hozzászólások (0)

    A varjak, mint nagy, fekete lábtörlők repülnek át az égen, a Jura erdei felé.
    A mai nap a legrövidebb.
    A közeli nagy tóban megfulladt, ezüst páncélú lovagok lebegnek.
    Sírni akar a Teremtés, de Isten arcul üti.
    Aztán taxisofőrök beszélgetnek, cigarettáznak és kliensekre várnak.
    Egy gyermek abban a távoli autóbalesetben meghal....

    (2017. december 21.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 331 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-21 | Hozzászólások (0)

    Elmerülök a kék, kusza ég látványában,
    Fényt őrző felhők rajzolnak ezt-azt,
    Megdöbbenek a nagy ablak által adott képtől,
    Várok,
    Várok,
    Aztán négykézlábra ereszkedek és kóborolni kezdek a szalon régi bútorai között
    .....

    (2015. június 1.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 331 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-19 | Hozzászólások (0)

    Egyszerre döfik lándzsájukat a másik testébe. Eldőlnek.
    A párbajbizottság megállapítja a halál tényét. Egy pap ultrahangon imádkozik a Semmibe.
    Jönnek a mentők. De elmennek. Aztán a temetkezési vállalat küld két taxit. A hátsó ülésre teszik a testeket.
    18,4 másodperc múlva Istennél vannak, aki szájharmonikázik, aztán sunyítva bemegy a függöny mögé.
    A taxisok értetlenül állnak az események előtt. Úti díjaikat követelik. De csak egy manó biceg át a láp partján.
    "Átbasztak minket!", mondja az egyik taxisofőr és belerúg a mumifikált koszovói pénzmosó fejébe, ami arrébb gurul.
    "Menjünk!" javasolja társának, Iszlamovics Protozsenkónak.
    Beindítják a motort és az Acheron élettelen völgyén keresztül elhagyják a félelmetes Alvilágot.

    (2017. december 17.)
    Kategória: ÁTMENETI MŰFAJOK | Megtekintések száma: 330 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-17 | Hozzászólások (0)

    Lehet, rég elmondtad utolsó szavadat, amit most hallasz, az csak feltételezett, tartalom
    nélküli hanghatás.... Nem lehetetlen, hogy utolsó látványod, amit most látsz, az már nem
    a világ. Elképzelhető, hogy utolsó lábnyomod ki tudja mennyi idő óta elveszett és mit itt
    lépteidnek hiszel, az csak egy agyadban lévő ördög fatamorgánája. Lásd be, sem testre,
    sem ölelésre nem emlékszel. Nincs társad, nincs gyermeked, hiába ordítozik néhány időtlen
    színes fénykép. Azt nem hiszem, hogy hazugságok foglya vagy, sokkal inkább a már nyíltan
    megmutatkozó Semmit érzékeled. Míg elfoglalod magad : a tópart éji erdejében két sötét
    árny fekete gödörbe helyez és neki áll elföldelni azt, amit egykor Én-nel rendelkező testnek hívtál ...

    (2017. december 16.)
    Kategória: ÁTMENETI MŰFAJOK | Megtekintések száma: 332 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-16 | Hozzászólások (0)

    Nekem nem pereg
    könnyen ujjamról a szó...
    Toll-bojtárkodom.
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 331 | Hozzáadta:: egyszerűen | Dátum: 2017-12-16 | Hozzászólások (0)

    Lélek szakította mindkettőt, test és kéz hozta, huszonhárom éves lány,
    Aki csak ennyi körét ismerheti Földnek.
    Íme Bereniké ígérete-ajándéka, csillagképek és földtani táblák között,
    Látom, ahogy lelkének titokzatos ragyogásából megteremtődik e két csodavirág ...
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 330 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-14 | Hozzászólások (0)

    Vattacukor

     

    Nézem a halogén lámpát, melynek fénye erős és olcsó.
    Akár a Paradicsomé, melyről Dr. Abraxas a skorpió farkú írt fizikai tanulmányt.
    Boldog vagyok: mint egy ötéves, aki vattacukrot fal és imádja a gonosz felnőtteket.

    Aztán fekete felhők úsznak fel az égbolton,
    Szörnyen csikorognak és belsejükből ismeretlen anyagú fekete kockák milliói zuhognak:
    Látom, ahogy a rémült földikutyák veszett gyorsasággal belevájják magukat a nyirkos föld járataiba...

     

     
    Kategória: ÁTMENETI MŰFAJOK | Megtekintések száma: 332 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-13 | Hozzászólások (0)

    1,
    2,3,
    4,5,6

    Szemhéjam alá búvik a halál,
    Mit énekeljek szép bariton hangon,
    Csak nem azt, hogy : majd nem leszek ?

    7,
    8,9,
    10,11,12

    Az erdő szerelmeseivel bolyongok,
    Belegabalyodunk lombokba,
    Ott ahol a bagoly nagy nehézkesen eleven egereket tép szét.

    13,
    14,15,
    16,17,18

    És jön az út a jeges óceánhoz,
    Ott a jéghegy villogó tumor, mindent hasító gyémánt,
    Igen : a végzet leszek, a Titanic leragadt, csipás szemű kapitánya.

    (Marin-Epagnier, 2010. április 13.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 330 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-13 | Hozzászólások (0)

    Nem hittem, hogy a késő októberi szőlők ilyen vöröse létezhet. De 1996 őszén elém tárult a
    Mediterránum felé lépcsőkben omló Clape-masszívum, s ott a szőlőlevelek Van Gogh-vöröse,
    mint utolsó szín egy haldokló agyában, a szent Arles-t idézve és a bajokat a festőtestvérrel,
    Gauguin-el... Áldjuk a borokat, testvéreim ! A szőlő szent levét jövendő holtak tapossák, egy
    néma ritmus révületében mozognak, imígyen lévén részei a bornak, kortalan menyegzők
    arany vagy bíbor italának... Poharad telik. Ünnepelj. Az Ő éltető vérét iszod, ki szegényebb
    és szelídebb volt, mint a Nyomorék, mint a Rab, vagy mint a betegségbe zuhant gyermek ...
    Higgyétek el, arcával mutatta a Kijáratot ...

    (Marin-Epagnier, 2006. január 11.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 333 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-11 | Hozzászólások (0)

    A halottak bal kezükben kis sámlijukkal leereszkednek a vájatokba,
    Útjuk két oldalán ördögök és angyalok söprögetnek,
    Van is nagy tisztaság !

    Öltönyt hord minden halott.
    A belső zsebében egy-egy döglött szardíniával,
    Ez az amit végkielégítésként kaptak.

    Amikor megérkeznek a Határra,
    Ahol Menny és Pokol ketté válik,
    Ingyen elemlámpáknak örülhetnek, amikkel leendő zugukat fölkereshetik.

    A legfontosabb, hogy rend legyen.
    Porladó kurvák kapirgálják a Bűntény talaját,
    Mások sírnak, könnyeikkel mossák ki testükből a depressziót okozó vegyületeket.

    Egy angyal szelíd szavakkal körbejár
    És mindenkit fölszólít :
    Ne zavarjuk az Urat, nagy az ő kínja !

    Ezután -rettegve az örökléttől-, kipucolják cipőiket,
    Zoknit mosnak,
    Elkészítik reggelijüket, ami madáreledel és szénné égett gumi kocka (plusz : Medvesajt).

    (2011. április 17.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 331 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-10 | Hozzászólások (0)

    3.
    Egy lignitbánya munkása leszel, amely Simon mágus tulajdona. Ha elfogadod a tőle
    felajánlott kehely bort, a démonok megcsonkítva bezárnak egy használaton kívüli,
    dohos vizeldébe. Itt mozdulatlanul, földtani korszakokat kell töltened.

    7.
    Lehet, hogy egy elmebeteg fodrász gúzsba köt, hogy késekkel fésüljön, szőrszálaidat
    pedig fehéren izzó tűvel kiégesse. Ezután tükör elé állít, amibe hétszer azt kell mondanod :
    Fodrászom-fodrászom, kérlek add meg nekem minden napi behorpadt pingpong labdámat !

    (Marin-Epagnier, 2011. május 30.)
    Kategória: ÁTMENETI MŰFAJOK | Megtekintések száma: 332 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-12-09 | Hozzászólások (0)

    KERESÉS
    STATISZTIKA
    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    PORTÁLTAGOK: 65
    KOMMENTEK: 391
    FÓRUM: 3/8
    FOTÓK: 49
    IRODALOM: 514
    HÍREK: 83
    LETÖLTÉSEK: 3
    MAGAZIN: 13
    VÁLOGATÁSOK: 10
    VIDEÓK: 12

    Születésnapok:

    FRISS KOMMENTEK
    Igen, lesz, ha nem is teljesen egymáshoz kapcsolódó folyamodványként, de erről a...

    Folytatás is lesz? 
    Gratulálok egyébként, csak nem tudtam már hozzáírni h...

    Pontosan így van, ahogy jelzed, és hogy ebből mennyi helyzetfonák kerekedett már...

    Bizony-bizony, a dolgok legtöbbször bonyolultak, ha netán mégsem azok, vannak sz...

    Titusz... természetesen így kommentként is első ligás, de arra gondoltam anno, h...

    Őszidőnk Ülj a tenyerembe te libegő levél,várhat az avar-sír egy percet még!Mond...

    ÜZENŐFAL
    VIDEÓK
    00:03:25

    Szentkereszti Andrea: Ha eljön a csend

    • Látogatottság:
    • Összes hozzászólás: 0
    • Helyezés: 0.0
    00:04:26

    Szentkereszti Andrea: egy plátói szerelem margójára

    • Látogatottság:
    • Összes hozzászólás: 0
    • Helyezés: 0.0
    00:03:37

    Csinger Éva: Szavak és virágok (előadja Földi Veronika és Szinay Balázs)

    • Látogatottság:
    • Összes hozzászólás: 1
    • Helyezés: 5.0
    HANGOSVERSEK
    [2013-06-18][Hangosversek]
    Becsülj akkor... (4)
    [2013-09-21][Hangosversek]
    Őszi éj Pesten (1)
    [2014-08-27][Hangosversek]
    Mintha kézenfekvő lenne (1)
    ARCHÍVUM
    CÍMKEFELHŐ

    Copyright Irodalom Online © 2018