Szerda, 2017-09-20, 06:07
INTERAKTÍV PORTÁL
Irodalom Online logo
Főoldal | Regisztráció | Belépés Üdvözöllek Vendég | RSS
OLDAL KATEGÓRIÁK
EPIKA [110]
Pl: Anekdota Elbeszélés Életrajz Humoreszk Karcolat Kisregény Kistörténetek Levél Mese Napló Novella Önéletrajz Pamflet Paródia Regény Tárca Útleírás
LÍRA [289]
Pl: Ars poetica Dal Elégia Gúnydal Gyászdal Haiku Helyzetdal Képvers Óda Önmegszólító vers Panaszdal Prózavers Rapszódia Szabad vers
DRÁMA [2]
Pl: Abszurd dráma Bohózat Bosszúdráma Burleszk Commedia dell'arte Drámai költemény Egyfelvonásos Kabaré Komédia Közjáték Melodráma Mesejáték Mirákulum Misztériumjáték Monodráma Színjáték Történelmi dráma Tragédia Tragikomédia
ÁTMENETI MŰFAJOK [10]
Apokalipszis Ballada Chantefable Ekloga Életkép Episztola Haláltánc Hosszúvers Idill Panegirikusz Románc Románcos ballada Széphistória Tájköltészet Tanköltemény Testamentum Thriller
FRISS MAGAZIN
VÁLOGATÁSOK
FÓRUMTÉMÁK
  • Így nyír ki minket a munka (4)
  • Hawking: Nincsenek is fekete lyukak (1)
  • Melyek voltak a 2013-as év legjobb magyar könyvei? (0)
  • ÚJ KÉPEK
    Kép Valentinnek
    BANNERFORGATÓ
    LINKPARTNEREINK
  • LINKÉPÍTŐ KATALÓGUS
  • FÉNYÁTERESZTŐ FÜGGÖNY
  • LAKÁSTEXTIL WEBÁRUHÁZ
  • MÉTERÁRU WEBÁRUHÁZ
  • VOILE FÜGGÖNYÖK
  • KÖVESS BENNÜNKET!
    ALKALMAZÁSOK
    CÍMLAP » EPIKA
    1 2 3 ... 10 11 »
    János az augusztusi Tejút birtokosa volt. Kincseit felrámolta az égbe. Ügyesen fényesre
    csiszolt zöld csillagokat. És fehéreket, melyek drága gyémántot utánoznak. Fölnyúlt és
    behelyezte őket az éji égbolt óraszerkezetébe. A Tejutat valahol egy boltban vette meg.
    Az eladó behúzódott vastag, fekete télikabátjába, s némán adta át áruját (azt mondják,
    vak szolgák évszázadokig hordták János pénzét a bolt alatti sötét pincék nyirkos rendszerébe).
    A neszmélyi ház körül éldegélő szőlőtőkék mind barátaink voltak. Nem csináltak semmit :
    csak értek, s nézték a völgy szája alatt lomhán vonuló Dunát... Játszottunk a jugoszláv
    labdámmal, fejeltünk. János azt mondta : valamennyi kék gyomvirág a tiéd... Aztán a
    patak zöld sátra alá bújtunk. Fejemből akkor esett ki a számtan. Később lefestettem egy
    sárga borpincét : nem tudtam mit csinálok. Éjfélkor, a lágy nyári melegben a faerkélyen
    ültünk, bámultuk az eget és hallgattuk csodás tör ... Tovább »
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 92 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-17 | Hozzászólások (0)

    Körbe állták a doktorok. Látták, hogy piheg. Egy írnok is odafurakodott, várta a művész
    utolsó szavait. A plafonon denevérek csimpaszkodtak. Egy macska a sezlon alá siklott. A
    papagáj csendben volt, csupán tollait rázta. Az egyik vallás istene ráakaszkodott a csiszolt
    üveg csillárra és gombostűket dobált szanaszét. A költő nagy erőfeszítéssel kinyitotta szemeit,
    amelyek már a szoba terét sem voltak képesek fölvázolni. Kedvenc ólomkatonája hiányzott
    neki, a Kék Tábornok, akivel belsőséges lelki kapcsolatot tartott fenn, egészen 19 éves koráig.
    A beteg megbékültnek tűnt. Összeszedte minden erejét. Halála előtt még el tudta mondani
    utolsó egysorosát : "Nincs semmi. Kizárólag a Bob Jefferson-féle, 9,6 milliméteres színarany
    anyacsavar..."
    A nővér letakarta a holttestet, az emberek pedig lassan kiszivárogtak a költő szalonjából.

    (2017. szeptember 11.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 273 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-11 | Hozzászólások (0)

    Születési dátumom szándékos félrevezetés. A nevem valaki ötlete. Keresztapám pedig merő
    hallucináció. Egyedül Breier néni igaz, de ő meghalt. Most az itt látható sassal bajlódom, ami
    nevetséges, de lehet, hogy az arámi Krisztus mennyébe visz, más hasznát nem is vehetem,
    mert döglött. Megyek, bejárom a várost, ami eredetileg temető, és kijavítom az átoktáblákat,
    mert hatásuk a tét. Ja : lényeges adatom, hogy egy mások által képzelt mérce szerint 170 cm
    magas vagyok.

    (Marin-Epagnier, 2013. április 27.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 279 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-10 | Hozzászólások (0)

    Egybe bújtunk, nézzük az eget, várakozunk,
    Itt vannak unokáim, lányaim és a holtak, akiket szerettem.

    Egy bárányfelhőből kizuhan isten és zakója tönkre megy,
    Tépett ruhában jajveszékel.

    Közénk hull és mi öleljük-csókoljuk, ahogy a keresztespókok egymást,
    Elfelejtettem a szaloncukrot, mondja és hevesen száj harmonikázni kezd...

    Ez egy orosz dallam, amit Lenin írt,
    Mikor elrendelte a cári család pár éves gyermekeinek agyonlövését.

    Ekkor a mélyből felbukkan a Minótaurosz
    És cafatokká tépi az ismeretlen istent, kit méregharapásával bénított meg..

    Lenn Kréta hegyei közt, közel a bizánci kápolna, Thronosz fókuszában
    Egy pásztor bolyong nyájával, időtlenül, cél nélkül, csak hogy az állatok tejet adjanak...

    (2017. szeptember 9.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 278 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-09 | Hozzászólások (0)

    Semmi üzenet a csonka világból. Képek énekelnek falaimon és az ablak áttetsző gátja mögött
    az Alpok fehér vonulatai miséznek, szörnyű, csöndes szavakat mond egy megőrült pap (?)...
    A szobámból zene hallatszik, harminc éve írták fiataloknak fiatalok, kik ma a műfogsor rémével
    kezdenének beleegyező párbeszédet. Pieter Bruegel jut eszembe. A Parasztlakodalom, melyet
    Bécs őriz,, mint államtitkot, jelentést az Állat örömeiről, a színes test által betöltött tér fizikai
    törvényeiről, jelentést a széthullás előtti emberi állapotról, az Ünnepről, mikor minden kiált, pörög,
    táncol, zabál, imádkozik, mikor még a parasztok kalapjának is metafizikai fontosságot adott az Úr,
    véressé szorítva a Festő borzasztó kezeit... Semmi üzenet a csonka világból. Bedől, ropogva omlik
    a Húsvét is. Aztán megyek utamra, kibomlanak, s követik egymást a hét napjai...

    (Marin-Epagnier, 2007. április 9.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 280 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-04 | Hozzászólások (0)

    Az út, átmenni a sivatagon : öt óra. A második órában valahová megérkezel. Kapkodsz a bágyatag,
    homokban heverő, ziláló sáskák után. Széttéped eleven lényüket és fölfalod őket. Nincs víz,
    ami szomjadat oltaná. A harmadik órában már csak az óriás vörös napkorong létezik. Szakad
    rólad az izzadtság. Úgy tűnik : valamik vibrálva suhannak a végtelen forró levegőben. A negyedik
    órában láthatóvá-tapinthatóvá lesz előtted az a férfi -a zarándok-, aki ő maga a Rossz..
    Szemeidet figyeli. Rettenetes dolgokat kezd mondani. Olyat például, hogy : karóra, bélyegalbum
    és az a kalucsni az 50-es évekből... Egyik szavára hatalmas hadsereg támad a mennybolton.
    Fekete angyalok milliói, akiknek megadatott lerombolni a Jót... Amikor pontosan betelik ötödik
    órád, a sivatag porából kinő az Atya és a Fiú. Nézik a jelenetet, amit nem ők gondoltak el.
    Aztán egymásba kapaszkodva, másikukat támogatva, rossz göcsörtös botokkal -amennyire lehet-,
    s ... Tovább »
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 280 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-02 | Hozzászólások (0)

    Talán megérek, mint gyümölcsök, színarany magházak kincsei... Talán csápom kisarjad
    érzékelni a Túlnant, mely halálok száraz kertjei mögött rejtőzik, és itt nálam, csak bolondok
    mesélnek róla, valósága fekete őrültek tantétele, dogma, betegek képzelte rend... Nap mint
    nap összeroppan bennem a Templom, amelyet a hajnalokban minduntalan újra képzelek.
    Nem is tudom, mi végül a Templom ? Egy hely, ahol az állat nem ürít, hanem retteg és remél?
    Talán megérek, mint a gyümölcsök, színarany magházak kincsei... Talán leszek, én magam,
    pergő kezdete a Számsornak, ártatlan öröklét, ahogy a méla állatok térnek be maguktól a
    kimeszelt, biztonságos hodályba : csupán lenni, végre lenni ölés és vér nélkül, lenni azért,
    hogy kegyelmében a Mélység nekik a kellő percben fölragyogjon ...
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 279 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-28 | Hozzászólások (0)

    Bátran, önbizalommal telten nézte a szemközti ház tetejéig feszített acéldrótot,
    amelyen lassan el kell indulnia. Az utcán laza csoportok bámultak felfelé. Köztük
    volt és várakozott Ibolya, a Kötéltáncos szerelme, akit a gázszámlás felcsinált,
    de eddig nem tudott róla senki. Néhány galamb repdesett a térben. Ekkor a
    Kötéltáncos fogta hosszú egyensúlyozó botját és rálépett a drótra. Elindult. A
    nyolcadik lépésnél stroke érte, megtántorodott, elvesztette egyensúlyát és a
    tömeg közé zuhant. Esése halálos volt. Az emberek körbe állták, megnézték,
    aztán szétszéledtek. Ez már a körzeti rendőr ügye, gondolták. Ibolya -kezében
    egy piszkos vászonszatyorral-, elindult a sarkon lévő zöldséges felé, hogy
    krumplit, uborkát, fokhagymát, hagymát, répát és zellert vegyen. Méhében
    rugdalt a magzat.
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 278 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-27 | Hozzászólások (0)

    2.
    A proletár diktatúra a legtoleránsabb államforma. Csak szükségből akaszt, hurcol
    el, temet kátránypapírba. Az MSZP megengedi hívő munkásainak, hogy ha akarnak,
    felmehetnek a Mennyekbe. Csak egy stencilezett kérelmet kell kitölteniük, melyet
    dossziéba helyezünk, majd a diósgyőri vasmunkást másnap hajnalban lefejezzük, így
    azonnal útra kelhet.

    3.
    Rajk Lászlót véletlenül végeztettem ki, bár az ÁVO hamisított dokumentumai
    igazolták, hogy Habsbourg rokonaira hivatkozva vissza akarta állítani a monarchiát,
    melyben ő lett volna a császár. (Meg kell említenem, hogy Burgus az agg rendőrkutya
    burzsoá és royalista szagot detektált a zokniján.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 278 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-25 | Hozzászólások (0)

    Volt 87 takarító, ebből négy egyetemi tanár, hat tábornok, két
    balettos, a többi meg össze-vissza strici és kurva. Egy politikus is
    ott ténfergett, aki mindenkiből liberálist akart faragni.

    Összegyűltek egy rokokó termálfürdőben, abban áztak és tanácskoztak.
    Feltápászkodtak és -félve a későbbi büntetéstől-, nekiláttak takarí-
    tani. Hogy ez milyen feladat volt, ahhoz ezt az adatot csatolom :
    végtelen milliárd négyzetkilóméter... Tehát volt munka. 27 év múlva
    a takarítók zöme megőrült. Védekezésképpen szaporodtak, és gyere-
    keiket is betanították takarítani. Folyt az alázatos munka, de nem
    volt alternatívája. Ekkor Egon Graf azt javasolta, hogy legyenek mind-
    annyian öngyilkosok. Ezt egy nagyon jó beszédben indokolta. Az em-
    berek elgondolkodtak és nem láttak ők sem más kilátást. (azt nem
    tudták, hogy a Mennyben való öngyilkosság, csak vágy, illúzió, az
    öröklét figyelembe nem vétele). Bemente ... Tovább »
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 278 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-20 | Hozzászólások (0)

    KERESÉS
    STATISZTIKA
    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    PORTÁLTAGOK: 63
    KOMMENTEK: 386
    FÓRUM: 3/8
    FOTÓK: 49
    IRODALOM: 420
    HÍREK: 82
    LETÖLTÉSEK: 3
    MAGAZIN: 13
    VÁLOGATÁSOK: 10
    VIDEÓK: 12

    Születésnapok:

    FRISS KOMMENTEK
    A Tossa de Mar utolsó sorában arra gondoltam, hogy minden elalvás reményt hordoz...

    Köszönöm szépen, hogy jó érzést tudtam kelteni és érti a nézőpont egészét. Barát...

    Köszönöm érdeklődésedet, a kérdésedre azt válaszolhatom, hogy -saját érzésem sze...

    Olvasgatom az írásaidat, tartalmában sok közel áll hozzám.
    Ennek az alkot...

    Örülök, hogy minden rendben és gond nélkül tudsz írásokat feltölteni.

    Eredeti, igaz és vállalható gondolatok.
    Gratulálok!

    ÜZENŐFAL
    VIDEÓK

    Szentkereszti Andrea: H...

    00:03:25
    1 0 0.0

    Szentkereszti Andrea: e...

    00:04:26
    2 0 0.0

    Csinger Éva: Szavak és ...

    00:03:37
    2 1 5.0
    HANGOSVERSEK
    [2013-06-18][Hangosversek]
    Becsülj akkor... (4)
    [2013-09-21][Hangosversek]
    Őszi éj Pesten (1)
    [2014-08-27][Hangosversek]
    Mintha kézenfekvő lenne (1)
    ARCHÍVUM
    CÍMKEFELHŐ

    Copyright Irodalom Online © 2017