Kedd, 2017-10-17, 07:42
INTERAKTÍV PORTÁL
Irodalom Online logo
Főoldal | Regisztráció | Belépés Üdvözöllek Vendég | RSS
OLDAL KATEGÓRIÁK
EPIKA [120]
Pl: Anekdota Elbeszélés Életrajz Humoreszk Karcolat Kisregény Kistörténetek Levél Mese Napló Novella Önéletrajz Pamflet Paródia Regény Tárca Útleírás
LÍRA [305]
Pl: Ars poetica Dal Elégia Gúnydal Gyászdal Haiku Helyzetdal Képvers Óda Önmegszólító vers Panaszdal Prózavers Rapszódia Szabad vers
DRÁMA [2]
Pl: Abszurd dráma Bohózat Bosszúdráma Burleszk Commedia dell'arte Drámai költemény Egyfelvonásos Kabaré Komédia Közjáték Melodráma Mesejáték Mirákulum Misztériumjáték Monodráma Színjáték Történelmi dráma Tragédia Tragikomédia
ÁTMENETI MŰFAJOK [10]
Apokalipszis Ballada Chantefable Ekloga Életkép Episztola Haláltánc Hosszúvers Idill Panegirikusz Románc Románcos ballada Széphistória Tájköltészet Tanköltemény Testamentum Thriller
FRISS MAGAZIN
VÁLOGATÁSOK
FÓRUMTÉMÁK
  • Így nyír ki minket a munka (4)
  • Hawking: Nincsenek is fekete lyukak (1)
  • Melyek voltak a 2013-as év legjobb magyar könyvei? (0)
  • ÚJ KÉPEK
    Kép Valentinnek
    BANNERFORGATÓ
    LINKPARTNEREINK
  • LINKÉPÍTŐ KATALÓGUS
  • FÉNYÁTERESZTŐ FÜGGÖNY
  • LAKÁSTEXTIL WEBÁRUHÁZ
  • MÉTERÁRU WEBÁRUHÁZ
  • VOILE FÜGGÖNYÖK
  • KÖVESS BENNÜNKET!
    ALKALMAZÁSOK
    CÍMLAP » EPIKA
    « 1 2 3 4 ... 11 12 »
    János az augusztusi Tejút birtokosa volt. Kincseit felrámolta az égbe. Ügyesen fényesre
    csiszolt zöld csillagokat. És fehéreket, melyek drága gyémántot utánoznak. Fölnyúlt és
    behelyezte őket az éji égbolt óraszerkezetébe. A Tejutat valahol egy boltban vette meg.
    Az eladó behúzódott vastag, fekete télikabátjába, s némán adta át áruját (azt mondják,
    vak szolgák évszázadokig hordták János pénzét a bolt alatti sötét pincék nyirkos rendszerébe).
    A neszmélyi ház körül éldegélő szőlőtőkék mind barátaink voltak. Nem csináltak semmit :
    csak értek, s nézték a völgy szája alatt lomhán vonuló Dunát... Játszottunk a jugoszláv
    labdámmal, fejeltünk. János azt mondta : valamennyi kék gyomvirág a tiéd... Aztán a
    patak zöld sátra alá bújtunk. Fejemből akkor esett ki a számtan. Később lefestettem egy
    sárga borpincét : nem tudtam mit csinálok. Éjfélkor, a lágy nyári melegben a faerkélyen
    ültünk, bámultuk az eget és hallgattuk csodás tör ... Tovább »
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 303 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-17 | Hozzászólások (0)

    Körbe állták a doktorok. Látták, hogy piheg. Egy írnok is odafurakodott, várta a művész
    utolsó szavait. A plafonon denevérek csimpaszkodtak. Egy macska a sezlon alá siklott. A
    papagáj csendben volt, csupán tollait rázta. Az egyik vallás istene ráakaszkodott a csiszolt
    üveg csillárra és gombostűket dobált szanaszét. A költő nagy erőfeszítéssel kinyitotta szemeit,
    amelyek már a szoba terét sem voltak képesek fölvázolni. Kedvenc ólomkatonája hiányzott
    neki, a Kék Tábornok, akivel belsőséges lelki kapcsolatot tartott fenn, egészen 19 éves koráig.
    A beteg megbékültnek tűnt. Összeszedte minden erejét. Halála előtt még el tudta mondani
    utolsó egysorosát : "Nincs semmi. Kizárólag a Bob Jefferson-féle, 9,6 milliméteres színarany
    anyacsavar..."
    A nővér letakarta a holttestet, az emberek pedig lassan kiszivárogtak a költő szalonjából.

    (2017. szeptember 11.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 297 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-11 | Hozzászólások (0)

    Születési dátumom szándékos félrevezetés. A nevem valaki ötlete. Keresztapám pedig merő
    hallucináció. Egyedül Breier néni igaz, de ő meghalt. Most az itt látható sassal bajlódom, ami
    nevetséges, de lehet, hogy az arámi Krisztus mennyébe visz, más hasznát nem is vehetem,
    mert döglött. Megyek, bejárom a várost, ami eredetileg temető, és kijavítom az átoktáblákat,
    mert hatásuk a tét. Ja : lényeges adatom, hogy egy mások által képzelt mérce szerint 170 cm
    magas vagyok.

    (Marin-Epagnier, 2013. április 27.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 296 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-10 | Hozzászólások (0)

    Egybe bújtunk, nézzük az eget, várakozunk,
    Itt vannak unokáim, lányaim és a holtak, akiket szerettem.

    Egy bárányfelhőből kizuhan isten és zakója tönkre megy,
    Tépett ruhában jajveszékel.

    Közénk hull és mi öleljük-csókoljuk, ahogy a keresztespókok egymást,
    Elfelejtettem a szaloncukrot, mondja és hevesen száj harmonikázni kezd...

    Ez egy orosz dallam, amit Lenin írt,
    Mikor elrendelte a cári család pár éves gyermekeinek agyonlövését.

    Ekkor a mélyből felbukkan a Minótaurosz
    És cafatokká tépi az ismeretlen istent, kit méregharapásával bénított meg..

    Lenn Kréta hegyei közt, közel a bizánci kápolna, Thronosz fókuszában
    Egy pásztor bolyong nyájával, időtlenül, cél nélkül, csak hogy az állatok tejet adjanak...

    (2017. szeptember 9.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 295 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-09 | Hozzászólások (0)

    Semmi üzenet a csonka világból. Képek énekelnek falaimon és az ablak áttetsző gátja mögött
    az Alpok fehér vonulatai miséznek, szörnyű, csöndes szavakat mond egy megőrült pap (?)...
    A szobámból zene hallatszik, harminc éve írták fiataloknak fiatalok, kik ma a műfogsor rémével
    kezdenének beleegyező párbeszédet. Pieter Bruegel jut eszembe. A Parasztlakodalom, melyet
    Bécs őriz,, mint államtitkot, jelentést az Állat örömeiről, a színes test által betöltött tér fizikai
    törvényeiről, jelentést a széthullás előtti emberi állapotról, az Ünnepről, mikor minden kiált, pörög,
    táncol, zabál, imádkozik, mikor még a parasztok kalapjának is metafizikai fontosságot adott az Úr,
    véressé szorítva a Festő borzasztó kezeit... Semmi üzenet a csonka világból. Bedől, ropogva omlik
    a Húsvét is. Aztán megyek utamra, kibomlanak, s követik egymást a hét napjai...

    (Marin-Epagnier, 2007. április 9.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 309 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-04 | Hozzászólások (0)

    Az út, átmenni a sivatagon : öt óra. A második órában valahová megérkezel. Kapkodsz a bágyatag,
    homokban heverő, ziláló sáskák után. Széttéped eleven lényüket és fölfalod őket. Nincs víz,
    ami szomjadat oltaná. A harmadik órában már csak az óriás vörös napkorong létezik. Szakad
    rólad az izzadtság. Úgy tűnik : valamik vibrálva suhannak a végtelen forró levegőben. A negyedik
    órában láthatóvá-tapinthatóvá lesz előtted az a férfi -a zarándok-, aki ő maga a Rossz..
    Szemeidet figyeli. Rettenetes dolgokat kezd mondani. Olyat például, hogy : karóra, bélyegalbum
    és az a kalucsni az 50-es évekből... Egyik szavára hatalmas hadsereg támad a mennybolton.
    Fekete angyalok milliói, akiknek megadatott lerombolni a Jót... Amikor pontosan betelik ötödik
    órád, a sivatag porából kinő az Atya és a Fiú. Nézik a jelenetet, amit nem ők gondoltak el.
    Aztán egymásba kapaszkodva, másikukat támogatva, rossz göcsörtös botokkal -amennyire lehet-,
    s ... Tovább »
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 297 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-02 | Hozzászólások (0)

    Talán megérek, mint gyümölcsök, színarany magházak kincsei... Talán csápom kisarjad
    érzékelni a Túlnant, mely halálok száraz kertjei mögött rejtőzik, és itt nálam, csak bolondok
    mesélnek róla, valósága fekete őrültek tantétele, dogma, betegek képzelte rend... Nap mint
    nap összeroppan bennem a Templom, amelyet a hajnalokban minduntalan újra képzelek.
    Nem is tudom, mi végül a Templom ? Egy hely, ahol az állat nem ürít, hanem retteg és remél?
    Talán megérek, mint a gyümölcsök, színarany magházak kincsei... Talán leszek, én magam,
    pergő kezdete a Számsornak, ártatlan öröklét, ahogy a méla állatok térnek be maguktól a
    kimeszelt, biztonságos hodályba : csupán lenni, végre lenni ölés és vér nélkül, lenni azért,
    hogy kegyelmében a Mélység nekik a kellő percben fölragyogjon ...
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 300 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-28 | Hozzászólások (0)

    Bátran, önbizalommal telten nézte a szemközti ház tetejéig feszített acéldrótot,
    amelyen lassan el kell indulnia. Az utcán laza csoportok bámultak felfelé. Köztük
    volt és várakozott Ibolya, a Kötéltáncos szerelme, akit a gázszámlás felcsinált,
    de eddig nem tudott róla senki. Néhány galamb repdesett a térben. Ekkor a
    Kötéltáncos fogta hosszú egyensúlyozó botját és rálépett a drótra. Elindult. A
    nyolcadik lépésnél stroke érte, megtántorodott, elvesztette egyensúlyát és a
    tömeg közé zuhant. Esése halálos volt. Az emberek körbe állták, megnézték,
    aztán szétszéledtek. Ez már a körzeti rendőr ügye, gondolták. Ibolya -kezében
    egy piszkos vászonszatyorral-, elindult a sarkon lévő zöldséges felé, hogy
    krumplit, uborkát, fokhagymát, hagymát, répát és zellert vegyen. Méhében
    rugdalt a magzat.
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 302 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-27 | Hozzászólások (0)

    2.
    A proletár diktatúra a legtoleránsabb államforma. Csak szükségből akaszt, hurcol
    el, temet kátránypapírba. Az MSZP megengedi hívő munkásainak, hogy ha akarnak,
    felmehetnek a Mennyekbe. Csak egy stencilezett kérelmet kell kitölteniük, melyet
    dossziéba helyezünk, majd a diósgyőri vasmunkást másnap hajnalban lefejezzük, így
    azonnal útra kelhet.

    3.
    Rajk Lászlót véletlenül végeztettem ki, bár az ÁVO hamisított dokumentumai
    igazolták, hogy Habsbourg rokonaira hivatkozva vissza akarta állítani a monarchiát,
    melyben ő lett volna a császár. (Meg kell említenem, hogy Burgus az agg rendőrkutya
    burzsoá és royalista szagot detektált a zokniján.)
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 299 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-25 | Hozzászólások (0)

    Volt 87 takarító, ebből négy egyetemi tanár, hat tábornok, két
    balettos, a többi meg össze-vissza strici és kurva. Egy politikus is
    ott ténfergett, aki mindenkiből liberálist akart faragni.

    Összegyűltek egy rokokó termálfürdőben, abban áztak és tanácskoztak.
    Feltápászkodtak és -félve a későbbi büntetéstől-, nekiláttak takarí-
    tani. Hogy ez milyen feladat volt, ahhoz ezt az adatot csatolom :
    végtelen milliárd négyzetkilóméter... Tehát volt munka. 27 év múlva
    a takarítók zöme megőrült. Védekezésképpen szaporodtak, és gyere-
    keiket is betanították takarítani. Folyt az alázatos munka, de nem
    volt alternatívája. Ekkor Egon Graf azt javasolta, hogy legyenek mind-
    annyian öngyilkosok. Ezt egy nagyon jó beszédben indokolta. Az em-
    berek elgondolkodtak és nem láttak ők sem más kilátást. (azt nem
    tudták, hogy a Mennyben való öngyilkosság, csak vágy, illúzió, az
    öröklét figyelembe nem vétele). Bemente ... Tovább »
    Kategória: EPIKA | Megtekintések száma: 293 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-20 | Hozzászólások (0)

    KERESÉS
    STATISZTIKA
    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    PORTÁLTAGOK: 64
    KOMMENTEK: 387
    FÓRUM: 3/8
    FOTÓK: 49
    IRODALOM: 446
    HÍREK: 83
    LETÖLTÉSEK: 3
    MAGAZIN: 13
    VÁLOGATÁSOK: 10
    VIDEÓK: 12

    Születésnapok:

    FRISS KOMMENTEK
    Őszidőnk Ülj a tenyerembe te libegő levél,várhat az avar-sír egy percet még!Mond...

    A Tossa de Mar utolsó sorában arra gondoltam, hogy minden elalvás reményt hordoz...

    Köszönöm szépen, hogy jó érzést tudtam kelteni és érti a nézőpont egészét. Barát...

    Köszönöm érdeklődésedet, a kérdésedre azt válaszolhatom, hogy -saját érzésem sze...

    Olvasgatom az írásaidat, tartalmában sok közel áll hozzám.
    Ennek az alkot...

    Örülök, hogy minden rendben és gond nélkül tudsz írásokat feltölteni.

    ÜZENŐFAL
    VIDEÓK

    Szentkereszti Andrea: H...

    00:03:25
    1 0 0.0

    Szentkereszti Andrea: e...

    00:04:26
    2 0 0.0

    Csinger Éva: Szavak és ...

    00:03:37
    2 1 5.0
    HANGOSVERSEK
    [2013-06-18][Hangosversek]
    Becsülj akkor... (4)
    [2013-09-21][Hangosversek]
    Őszi éj Pesten (1)
    [2014-08-27][Hangosversek]
    Mintha kézenfekvő lenne (1)
    ARCHÍVUM
    CÍMKEFELHŐ

    Copyright Irodalom Online © 2017