Csütörtök, 2017-10-19, 07:41
INTERAKTÍV PORTÁL
Irodalom Online logo
Főoldal | Regisztráció | Belépés Üdvözöllek Vendég | RSS
OLDAL KATEGÓRIÁK
EPIKA [120]
Pl: Anekdota Elbeszélés Életrajz Humoreszk Karcolat Kisregény Kistörténetek Levél Mese Napló Novella Önéletrajz Pamflet Paródia Regény Tárca Útleírás
LÍRA [307]
Pl: Ars poetica Dal Elégia Gúnydal Gyászdal Haiku Helyzetdal Képvers Óda Önmegszólító vers Panaszdal Prózavers Rapszódia Szabad vers
DRÁMA [2]
Pl: Abszurd dráma Bohózat Bosszúdráma Burleszk Commedia dell'arte Drámai költemény Egyfelvonásos Kabaré Komédia Közjáték Melodráma Mesejáték Mirákulum Misztériumjáték Monodráma Színjáték Történelmi dráma Tragédia Tragikomédia
ÁTMENETI MŰFAJOK [10]
Apokalipszis Ballada Chantefable Ekloga Életkép Episztola Haláltánc Hosszúvers Idill Panegirikusz Románc Románcos ballada Széphistória Tájköltészet Tanköltemény Testamentum Thriller
FRISS MAGAZIN
VÁLOGATÁSOK
FÓRUMTÉMÁK
  • Így nyír ki minket a munka (4)
  • Hawking: Nincsenek is fekete lyukak (1)
  • Melyek voltak a 2013-as év legjobb magyar könyvei? (0)
  • ÚJ KÉPEK
    Kép Valentinnek
    BANNERFORGATÓ
    LINKPARTNEREINK
  • LINKÉPÍTŐ KATALÓGUS
  • FÉNYÁTERESZTŐ FÜGGÖNY
  • LAKÁSTEXTIL WEBÁRUHÁZ
  • MÉTERÁRU WEBÁRUHÁZ
  • VOILE FÜGGÖNYÖK
  • KÖVESS BENNÜNKET!
    ALKALMAZÁSOK
    CÍMLAP » LÍRA
    « 1 2 3 4 5 ... 30 31 »
    A szerzetes orrából egy elefánt ormányú műanyag cső lógott le.
    A kardinálisok elé hurcolták, ahol megbélyegezték és máglyára küldték.
    1433. szeptember 8.-án égett porrá Firenze főterén. (a hívőket is meglepte az ormány penetráns illata)
    Egy Medici herceg hosszú percekig lófrált az elhamvadt máglya körül : parancsot adott, hogy a hamvakat gyűjtsék egy alabástrom szelencébe.
    Másnap a felfeszített Krisztus ünnepe volt és a hamvakat szállító szerzetesek eltévedtek a tömegben.
    Ezután senki sem kereste az eretnek nyomait, csak a Medici család csillagjósa, aki makacsul állította, hogy a szerzetes vörös szárnyakkal a Fiastyúk csillagképbe távozott.
    Pár hét múlva minden feledésbe merült.

    Eljött a szajhák, kurvák és bérgyilkosok ideje.

    És -mióta idő az idő-, a lelkiszegények észvesztve özönlöttek Firenze templomaiba....

    (2017. szeptember 12.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 297 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-12 | Hozzászólások (0)

    Francois Villon pestises Párizsa,
    Kövér Margot meleg teste-hüvelye,
    Az örök részegség, és a versek vulkánjai,
    Amik feloldozták mikor oda hagyta professzori állását a Sorbonne-on...
    Megölte a rendőrtisztet, amiért akasztani akarták de úgy érvelt szavaival a Hercegnek, hogy az végül engedett...
    Majd jöttek a vidéki kóborlások, mikor lopott és rabolt,
    Aztán Colin Cayeux-vel lerohant egy zsidó batyuzót, kiből peregtek az aranyak, és teljesen természetes volt leölni ezt a démont...

    Utána Villon-nak nyoma veszett, csak Testamentuma maradt fenn,
    Legendák szólnak arról, hogy Itáliába vándorolt, ahol kivégezte őt -mint mindenkit-, az Idő...

    (2017. szeptember 8.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 307 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-08 | Hozzászólások (0)

    Egy csepp legördül arcomon, nem én sírok,
    Az ég zokog egyre,
    A halál kelt félelmet mindenben s miatta tágult és nedves isten szeme...
    Nem hiszek a tényekben sem.
    A manóval szeretnék játszani,
    Aki kék nadrágban és kockás zakóban menekül ki a világból,
    Magával vonszolva egy öreg fodrász tetemét...
    Sajna, már nem érhetem utol,
    Vadul ugrándozik trappol, s nem emlékszik rám,
    Pedig az unokaöccse voltam, én kereszteltem meg púpos hajasbabáját.

    (2017. szeptember 5.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 303 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-09-06 | Hozzászólások (0)

    Leszögezem, hogy Anyát és Apát nem én öltem meg, hanem a közegészségügy.
    Azóta ezüst hegyű lándzsával utazom a trolin és a HÉV-en Szentendrére. Közben figyelek, mert jöhet egy arab, aki megkésel.
    Uraim, elvtársak : vacogok. Félek hogy Horn Gyula feltámad mint egy milliárd tonnás relikvia és reá dől az országra.
    Én nyuszikkal szeretnék játszani, majd fél óra múltán kitépni vörös szemüket.
    Van egy Chat Noir parfűmmel átitatott levelem, melyet Jahve titkára küldött, s amiben felszólít, hogy ne fantáziáljak.
    Tegnap meglátogatott a Hóhér, és megkérdezett, hogy felkészültem-e ?
    Elgáncsoltam. Úgy pofára esett, hogy egész arcából dőlt a vér, s miután összeszedte magát négykézláb elnyargalt.
    Ekkor elhatároztam, hogy a nyarat az USA titkosrendőrségének komfortos villájában töltöm : Sankt Gustavo-ban, amely nem szerepel a térképen.
    A szolgálat egy kurvát biztosított számomra, de mivel nem voltak lábai, nem tudtam mit kezdeni vele. A lelkére ... Tovább »
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 306 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-31 | Hozzászólások (0)

    Csak ön után uram : dőljön be a sírba.
    Mármint mibe ?
    Ebbe az 1,8 méter mély gödörbe, látja, nem ?
    De miért ?
    Jahve fullajtárra vagyok, most mobil-telefonált, hogy ön halott.
    Én ?
    Igen, ha ön Sekrestye József a kéményseprő.
    Kérem uram, Rákóczi Ferenc vagyok !
    Várjon. Felhívom a Teremtőt ! Lehet, hogy zavar támadt a rendszerben.
    Ezt gondolom én is.
    Bocsánat. Ide adná a személyi kártyáját ?
    Parancsoljon.
    Hm. Ebben az áll, hogy ön Balogh Dóra. A bajszos fénykép is bizonyíték.
    Igen, két nemű vagyok. Leszbikus és heteroszexuális. Szolgáltam az USA tengerészgyalogságában.
    Ez becsülendő. Most már szabadon dönthet, a sír befogadja önt, s majd évmilliók múltán a geoszinklinálisok is.
    Köszönöm, inkább egy fagyit nyalok 4 méteres női férjemmel, aki a bokorban rejtőzik.
    Bon.
    Au revoir.

    (2017. augusztus 30.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 296 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-30 | Hozzászólások (0)

    Egy bódéban nyaraltunk (?) Apával, Anyával.
    Valójában szeptember eleje volt és a Balaton teste kihűlt.
    Úsztam a hűvös nádasok között, visszatalálva eredetemet.

    Aztán a hangyákkal foglalkoztam, mivel hóhéri képesítésem is van.
    Figyeltem őket a betonon. Hülyén szaladgáltak. Dokumentálva, hogy a fogalmuk sincs a létről.
    Elhatároztam, hogy kiiktatom némelyiket a Teremtésből.

    Ehhez egy nagyító lencsét használtam, annak égető fókuszát.
    Ezek a rosszul képzett gépek öntudatlanul rohangáltak.
    Egyet bemértem, s testére helyeztem a Nap több száz fokos sugarát.

    Először ledermedt, majd begörbült és elszíneződött..
    Néztem megpörkölődött parányi teste magányát, és rögtön tudtam, hogy :
    Isten pontosan ugyanígy végez velem...

    (2017. augusztus 29.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 298 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-29 | Hozzászólások (0)

    Valamit kaptam,
    valamit adok : egy fekete bimbót a halál kertjében kibomlót.
    Nem kérek semmit,
    létemet csak ismeretlen bürokraták próbálják követni és valójában unatkoznak,
    Anya-Apa halála az Univerzum önmozgásának következménye volt :
    minek a gyász,
    fennkölt hangzatai a szomorúságnak ?
    Megpróbáltam reménykedni Jézusban, Buddha-ban,
    de csak a tükörtermet találtam, szétromboltat, üvegcserepekkel, vérnyomokkal és egy ismeretlen mágia illatával.
    Hát, így vagyok : időleges tüneménye a létnek, vagy rabja egy iszonyú, nem emberi Örökkévalóságnak,
    annak a folyamatnak ahol minden holt végtelenszer köti meg cipőfűzőjét...

    (2017. augusztus 28.)
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 298 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-28 | Hozzászólások (0)

    Egy obscure bíróság betiltotta minden lepke repülését, mert veszélyeztették a közrendet.
    Tagjai töménytelen vegyi anyagot rendeltek dán és lerohadt skót cégektől, melyeket azonnal bevetettek.
    Isten szomorú volt. Mert mint egy hülye esztéta, szerette a lepkéket.
    Látta, hogy a végtelen földek síkját holt lepkék teste borítja, és már nincs szép légtánc a tavaszi égben.
    Ezért telefonált. Fenyegetett, hogy öngyilkos lesz és akkor a Föld alámerül a lágy ón óceánba és minden e fémbe fagy.
    Nem kapott választ. A fülhallgatójában talán bálnák ultrahang énekét hallhatta. Vissza bújt ketrecébe, ahol egy csokor fekete tulipán sötétlett.
    Kábultan elaludt.
    Amikor rettenetes módon felébredt, szidta az éveket, melyeket még milliárd évekkel sem lehetet mérni.
    Ki kecmergett a búvóhelyéról és vadul lefetyelni kezdte a láp sáros vizét. Eloltotta szomját. Aztán önkéntelenül aprókat böfögött.
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 305 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-23 | Hozzászólások (0)

    Sírva röpülnek a madarak,
    Egyetlen könnycseppjük hét tonna,
    Az égben nagy kavarodás van : keselyűket végeznek ki felvilágosult filozófusok,
    A Nap akár egy inga billeg ide és oda,
    Összezavarja az eget, mely egyre sötétedik,
    Beáll a Nulla-pont, mikor a Vénusz gyémántja az egyedül ragyogó,
    Aztán lustán némely csillag kibontakozik a táj fényszennyezettségéből,
    Látom az Orion-konstellációt,
    És fenn a zeniten a Cassiopeia dupla v jelét,
    Érzem, hogy a Csoda része vagyok,
    Akit számon tartanak hűséges szeretete miatt az Univerzum iránt,
    Tudom, hogy Egyiptom kilenc istensége felügyel,
    És ők fognak bemutatni Ozirisz milliárd éves bírósága előtt,
    Én jó voltam,
    Nyílt utam van Amentibe, a zsíros fekete földekhez,
    Ahol együtt szánthatok Thot-al és Ptah-al,
    Az emberbogarak hatalmas isteneivel,
    Megkapom Ré kegyelmét is, ki keletről kelve áthajózza az égboltot,
    Ki küzd a sötétség ... Tovább »
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 294 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-22 | Hozzászólások (0)

    Nem szó rájuk, hogy : angyal. Nem botlok beteg képzelgésekbe.
    Titokzatos hullámok gerincén lebegtek ki a fövenyre, mely nem az óceáné,
    Úgy kell hívnunk : Létezés.

    Ma itt voltak a kicsik, jövevények, érkeztük tisztává tette lelkemet.
    Még épphogy gyakorolják csak a Földet, a mozgást, az első szavakat :
    A hajdan elhangzott Ige finom töredékeit.

    Lorian és Isaure bebarangolták a szűk teret, melyet magányom falai zárnak le.
    Színes játékokkal bűvölték mindenre kíváncsi értelmüket,
    Lorian hirtelen lovag lett, templier, majd kalózhajó ura, messze a képzelt, széles vizeken.

    Isaure Barbarát mászta állandóan, az Anyát, akiből árad a hiten túli vonzó erő.
    Le-fel csúszott róla, majd gyorsan elsietett hatalmas, üres dobozt cipelni.
    Végül Julien karjaiban kötött ki, hogy apjával is puszilkodjon.

    Nekem nem a Tan erejére, hanem gyöngédségére lenne szükségem.
    Bizonyosságra az Örvény felé sod ... Tovább »
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 296 | Hozzáadta:: gschleer | Dátum: 2017-08-21 | Hozzászólások (0)

    KERESÉS
    STATISZTIKA
    Online összesen: 2
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 1
    gschleer

    PORTÁLTAGOK: 64
    KOMMENTEK: 387
    FÓRUM: 3/8
    FOTÓK: 49
    IRODALOM: 448
    HÍREK: 83
    LETÖLTÉSEK: 3
    MAGAZIN: 13
    VÁLOGATÁSOK: 10
    VIDEÓK: 12

    Születésnapok:

    FRISS KOMMENTEK
    Őszidőnk Ülj a tenyerembe te libegő levél,várhat az avar-sír egy percet még!Mond...

    A Tossa de Mar utolsó sorában arra gondoltam, hogy minden elalvás reményt hordoz...

    Köszönöm szépen, hogy jó érzést tudtam kelteni és érti a nézőpont egészét. Barát...

    Köszönöm érdeklődésedet, a kérdésedre azt válaszolhatom, hogy -saját érzésem sze...

    Olvasgatom az írásaidat, tartalmában sok közel áll hozzám.
    Ennek az alkot...

    Örülök, hogy minden rendben és gond nélkül tudsz írásokat feltölteni.

    ÜZENŐFAL
    VIDEÓK

    Szentkereszti Andrea: H...

    00:03:25
    1 0 0.0

    Szentkereszti Andrea: e...

    00:04:26
    2 0 0.0

    Csinger Éva: Szavak és ...

    00:03:37
    2 1 5.0
    HANGOSVERSEK
    [2013-06-18][Hangosversek]
    Becsülj akkor... (4)
    [2013-09-21][Hangosversek]
    Őszi éj Pesten (1)
    [2014-08-27][Hangosversek]
    Mintha kézenfekvő lenne (1)
    ARCHÍVUM
    CÍMKEFELHŐ

    Copyright Irodalom Online © 2017