Kedd, 2017-10-17, 07:41
INTERAKTÍV PORTÁL
Irodalom Online logo
Főoldal | Regisztráció | Belépés Üdvözöllek Vendég | RSS
OLDAL KATEGÓRIÁK
EPIKA [120]
Pl: Anekdota Elbeszélés Életrajz Humoreszk Karcolat Kisregény Kistörténetek Levél Mese Napló Novella Önéletrajz Pamflet Paródia Regény Tárca Útleírás
LÍRA [305]
Pl: Ars poetica Dal Elégia Gúnydal Gyászdal Haiku Helyzetdal Képvers Óda Önmegszólító vers Panaszdal Prózavers Rapszódia Szabad vers
DRÁMA [2]
Pl: Abszurd dráma Bohózat Bosszúdráma Burleszk Commedia dell'arte Drámai költemény Egyfelvonásos Kabaré Komédia Közjáték Melodráma Mesejáték Mirákulum Misztériumjáték Monodráma Színjáték Történelmi dráma Tragédia Tragikomédia
ÁTMENETI MŰFAJOK [10]
Apokalipszis Ballada Chantefable Ekloga Életkép Episztola Haláltánc Hosszúvers Idill Panegirikusz Románc Románcos ballada Széphistória Tájköltészet Tanköltemény Testamentum Thriller
FRISS MAGAZIN
VÁLOGATÁSOK
FÓRUMTÉMÁK
  • Így nyír ki minket a munka (4)
  • Hawking: Nincsenek is fekete lyukak (1)
  • Melyek voltak a 2013-as év legjobb magyar könyvei? (0)
  • ÚJ KÉPEK
    Kép Valentinnek
    BANNERFORGATÓ
    LINKPARTNEREINK
  • LINKÉPÍTŐ KATALÓGUS
  • FÉNYÁTERESZTŐ FÜGGÖNY
  • LAKÁSTEXTIL WEBÁRUHÁZ
  • MÉTERÁRU WEBÁRUHÁZ
  • VOILE FÜGGÖNYÖK
  • KÖVESS BENNÜNKET!
    ALKALMAZÁSOK
    CÍMLAP » LÍRA
    « 1 2 ... 29 30 31
      HAITI (PORT-AU-PRINCE) 2010.

      Megrázta hátát a föld,
      sikolt a kín, a fájdalom,
      rombolt az ősi erő.

      Martalék lett a hatalom.

      Kezek nyúlnak kezek után,
      kiált az élet a romok alól,
      kíméletlen pusztítás.

      Káosz, éhség ül a trónon.

      Otthontalanok szemében
      otthonra lelt a félelem.
      Éhezők, szomjazók között
      kísért a halál… élni kell!

      …a remény utat talál.


    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 617 | Hozzáadta:: Nóri | Dátum: 2013-04-09 | Hozzászólások (0)


      Kiseperte holdudvarát,
      benne táncolt egész este -
      dalol az éj, bontja haját,
      barnán fénylik pucér teste.

      Lator szellő súg fülébe -
      simogató hangja botor,
      csiklandóan nyúl ölébe,
      nevetésük hullámfodor.

      Ropog az ágy, deszkája ég,
      elparázslik, akár a nyár -
      ősz kacsint az ég peremén,
      s szikrát gyűjt a látóhatár.



    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 610 | Hozzáadta:: tokio | Dátum: 2013-04-08 | Hozzászólások (0)

    Húsz év kánikula


    Ma éjjel is csak a főnszél elől szalad
    a letépett, kiborult kosárnyi levél.
    Lassú, tétova eső balgán könnyedez
    lagymatag bánatként, majd lomhán elpereg.

    Az ablakba farkasfejű árnyak bújnak,
    parázsszem-emlékek villannak fel, ahogy
    neonkörökkel incselkedik a huzat,
    mintha üvegfestékbe firkálna lyukat.

    Bénán remeg a koszos műanyagredőny,
    még koboz rajta a hűvös reményhullám,
    s a pormacskákat hajtó füstös léglemez,
    mint pókháló a rácson: lustán lengedez.

    Tördelten illeszt össze elmém képeket,
    miközben nyelem a szúrós, sós levegőt,
    s a halszagú sötétben némán izzadok.
    Régmúlthoz toldozott, tűnődő rab vagyok.

    Húsz éve, - akkor sem eredt el a zápor,
    zavartan hallgattuk suta zihálásunk.
    Most mégis egy hang, ... Tovább »

    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 611 | Hozzáadta:: tokio | Dátum: 2013-03-30 | Hozzászólások (0)



      Majd akkor, ha…
      odaérek a látóhatár elé egy-két fokra,
      s arcomra markáns árnyékot vet az idő,
      átkiáltok alsó és felső világokba:
      elfogyott a föld és a türelem – halihó!
      Nem fordulhatok vissza, ladikom kevés,
      süllyed alattam, mint korhadt dimenzió.
      Megroggyant testem csak ráncos kiterjedés,
      még egy ingatag, tétova lépés és átesek.
      Gondolnom kell most egy utolsót előre...

      Jártak már így többen, hasonló váteszek.
      ... Tovább »
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 602 | Hozzáadta:: tokio | Dátum: 2013-03-23 | Hozzászólások (0)



    Érzések göröngyös szántásán bukdácsol az ember,
    tengerek iszapjában keres forrón feltörő forrásokat,
    moszatok közt matat – hínárhálót dobva magányára –,
    kavicsokat csodál, majd mint tüskésrája, komótosan
    homály-kétségek felé lebeg – vitatkozva önmagával,
    perelve évezredekkel, amelyek kialakították hálátlan,
    vámszedő ösztöneit. Így aztán tündökölni és elbújni,
    gyűlölni és imádni, táncolni és búsongni kénytelen,
    amikor sejtfalakat robbant a hormonháború, vagy ha
    léleklápján ellobbannak szeretete végső ingófényei.

    ... Tovább »
    Kategória: LÍRA | Megtekintések száma: 624 | Hozzáadta:: tokio | Dátum: 2013-03-22 | Hozzászólások (0)

    1-10 11-20 ... 281-290 291-300 301-305
    KERESÉS
    STATISZTIKA
    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    PORTÁLTAGOK: 64
    KOMMENTEK: 387
    FÓRUM: 3/8
    FOTÓK: 49
    IRODALOM: 446
    HÍREK: 83
    LETÖLTÉSEK: 3
    MAGAZIN: 13
    VÁLOGATÁSOK: 10
    VIDEÓK: 12

    Születésnapok:

    FRISS KOMMENTEK
    Őszidőnk Ülj a tenyerembe te libegő levél,várhat az avar-sír egy percet még!Mond...

    A Tossa de Mar utolsó sorában arra gondoltam, hogy minden elalvás reményt hordoz...

    Köszönöm szépen, hogy jó érzést tudtam kelteni és érti a nézőpont egészét. Barát...

    Köszönöm érdeklődésedet, a kérdésedre azt válaszolhatom, hogy -saját érzésem sze...

    Olvasgatom az írásaidat, tartalmában sok közel áll hozzám.
    Ennek az alkot...

    Örülök, hogy minden rendben és gond nélkül tudsz írásokat feltölteni.

    ÜZENŐFAL
    VIDEÓK

    Szentkereszti Andrea: H...

    00:03:25
    1 0 0.0

    Szentkereszti Andrea: e...

    00:04:26
    2 0 0.0

    Csinger Éva: Szavak és ...

    00:03:37
    2 1 5.0
    HANGOSVERSEK
    [2013-06-18][Hangosversek]
    Becsülj akkor... (4)
    [2013-09-21][Hangosversek]
    Őszi éj Pesten (1)
    [2014-08-27][Hangosversek]
    Mintha kézenfekvő lenne (1)
    ARCHÍVUM
    CÍMKEFELHŐ

    Copyright Irodalom Online © 2017