FIGYELEM!
- Ez a legkorábbi téma. Az újabb posztokhoz lefelé görgetve, és visszalapozva juthatsz el (ez sajna minden fórum topikunkban így van).
- Új beküldést a bevezető téma alatti ablakban adhatsz hozzá.
- Megjegyzést pedig mindig az adott írás alatti VÁLASZ linkre kattintva küldhetsz.
**************************************************************************************************************************************************************************************
Az aszpartam-titok
Frissítve: 2023. 05. 22.
Fogyni sem segítenek, fogyasztásuk kockázatos lehet: leszerepeltek a mesterséges édesítők
A WHO figyelmeztetése szerint az olyan édesítőszerek, mint az aszpartám, a sztívia vagy a szukralóz, hosszú távon fogyasztva sem járulnak hozzá a súlyvesztéshez.
Az édesítőszerek használata nem jár hosszú távú előnyökkel a testzsír csökkentésében sem felnőttek, sem gyermekek esetében - áll a WHO közleményében, melyet a Euronews idézett. "A felülvizsgálat eredményei arra is utalnak, hogy az édesítőszerek hosszú távú használatának nemkívánatos hatásai lehetnek, például a kettes típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatának növekedése felnőtteknél" - állítják továbbá. Francesco Branca, a WHO táplálkozásért és élelmiszerbiztonságért felelős igazgatója szerint a cukor mesterséges édesítőszerekkel való helyettesítése hosszú távon nem segít a súlykontrollban, másként kell csökkentenünk cukorbevitelünket. Szerinte a mesterséges édesítőszerek nem alapvető élelmiszerek, tápértékük pedig nincsen.
Tavaly egy nagyszabású franciaországi tanulmány már rámutatott a mesterséges édesítőszerek és a rák kockázatának növekedése közötti lehetséges kapcsolatra. Kanada nemzeti egészségügyi szervezete pedig már régóta figyelmeztet arra, hogy a nulla kalóriatartalmú vagy alacsony kalóriatartalmú cukorpótlók nem szükségesek és nem is hasznosak. A WHO iránymutatása szerint a hozzáadott cukor bevitelének csökkentése érdekében nem kell édesítőket bevetni: ezek fogyasztása nem jár egészségügyi előnyökkel. Inkább a tápláló, nem édesített ételeket és italokat szükséges népszerűsíteni. A szervezet lebeszél minden olyan, nem cukornak minősülő szintetikus vagy természetesen előforduló édesítőszerről, amelyet a gyártók önmagában értékesítenek vagy élelmiszerekhez adnak hozzá. Ide tartozik az aceszulfám-K, az aszpartám, az advantám, a ciklamátok, a neotám, a szaharin, a szukralóz, a sztívia és a sztíviaszármazékok.
*********************************************************************************************************************************************
Egy időben nagyon sokat rágógumiztam, fogkrémmel és (gyógy)tea (!) édesítésére használt szerrel is rengeteg aszpartámot vittem be a szervezetembe.
Amíg nem jöttem rá a szer káros hatására - nem néztem tüzetesen utána -, nem értettem ízületi betegségem, és az időnként rám törő homályos látás okát, ami éjszakában dolgozóként már kifejezetten veszélyessé vált. Amióta viszont odafigyelve kerülöm az aszpartam bevitelét, azóta a látásproblémáim teljesen megszűntek, az ízületi betegségem pedig visszafejlődni látszik. Jobb kezem, amit az ing ujjába sem tudtam segítség nélkül beledugni, mostanra a derekam felső részéig hajlik.
De nézzük csak, "mit is ír a hogyishívják"!
“A hétköznapi emberek célirányos aszpartam-mérgezése a nyolcvanas évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és elmegy modern kori horrornak, amit odabent művel.
Vajon miért nem lehetett hallani erről eddig?
A diéta-ipar is egy dollármilliárdos üzlet. Az ember azt gondolná, hogy a könyvek szerzői, vagy az élelmiszer ipari cégek húzzák a nagy hasznot belőle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogy hogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egyszerű. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való kísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle, aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió dolláros veszteséget elkönyvelni, és több száz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tűnnek?
A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg, és NutraSweet néven dobta piacra az édesítőszert.
Izgalmuk érthető volt, hiszen ez a szer több százszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül előállítani, és a diéta-nemzet minden ilyenre vevő. A probléma ott kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő, és az idegeket is károsítja. Később valahogy eltűntek a vizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt. Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a “túl szigorú” megkötéseket, és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben.
Nem sokkal később elindult az a rémálom, ami a mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re a Nutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpartam üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagy mennyiségű, szabad forgalomba hozataláról.
Ekkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és a tudomány széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket.
Több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának.
Hihetetlennek tűnik, ugye? Pedig sajnos igaz! Vedd tudomásul! Magunk adjuk be a gyerekeinknek a rágóval és az üdítőitallal.
Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévő metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik.
A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő. További összetevői, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezőek.
A hatás feltűnés mentes ,ergo apránként öl. Aztán bizonyítsd be, ha tudod…Ha mégis megpróbálnád, “védelmed érdekében” a legtöbb termékre rá is íratják, hogy “fenil-alanin forrást tartalmaz…”Ja… hogy a fenil-alanin forrásról nem idegméregre asszociáltál?
Hááát…. A te bajod. Miért nem tájékozódtál? Törvényileg ez által támadhatatlan. Mindenki jól jár, a fogyasztókat leszámítva.
Emlékezz az USA volt külügyminiszterének, Robert McNamara sajtónyilatkozatára:
“Drákói intézkedéseket kell foganatosítaniuk a népesség lélekszámának csökkentése céljából, ha kell, a lakosság akarata ellenére. A születési arányszámok csökkentése elégtelennek bizonyult, ezért a halálozási rátát kell növelnünk. Hogyan? Csakis természetes eszközökkel: Éhínséggel és betegséggel.”
Most már tudsz róla! Van választásod, hogy részt veszel vagy sem ebben az embertelen és burkolt népességszabályozási programban… Gondolj szeretteidre!
Ha a később felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket.
És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweet-tel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkező panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet.
Az aszpartam ellenesek elnöke szerint: “Az aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.”
Valószínűleg nem véletlen, hogy a gyógynövényből nyert és teljesen ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jó időre az Egyesült Államokban. Épp pár hónappal az előtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítő forgalomba került volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyőzőek, és ahol az aszpartam ellen szólók felütik a fejüket, ők megjelennek, és elhiteltelenítik a forrást. Azért a több milliárdért évente… Szerencsére az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam biztonságos” mivoltával kapcsolatban. Mintha már benne is lenne a válasz..
Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, biztos, ami biztos” alapon azért olvasd el a címkét, és légy résen mindennel, ami “light”, mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon csak aszpartamba botlik.
Engedd meg szeretteidnek, hogy eldöntsék saját maguk, mit választanak.
Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek: szénsavas és rostos üdítőital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgőtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi, diabetikus termékek, és maguk az édesítőszerek (kevés kivétellel): folyékony, tabletta, kristályos és por variációkban.
Az aszpartam néhány mellékhatása:
Látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, ízületi fájdalmak, és még sokáig sorolhatnánk… ”
Forrás és bővebb információ:
dorway.com
lowcarb.hu
Válaszok
Horogra akadt az Északi-tó tolvaj remetéje
Szerző: Ballai Vince [origo]
Évtizedek óta járta a szóbeszéd az USA Maine államának tóvidékén egy rejtélyes fickóról, aki télen eltűnik, de tavasztól őszig vígan fosztogatja a tóparti nyaralókat. Pénzt és értékeket soha nem lopott, de ruhát, felszerelést, italt és ételt annál inkább. A múlt héten mozgásérzékelős kamerával csípték nyakon a 27 éve remeteként bujkáló fickót.
Cristopher Knight az iskolai évkönyvben
Évtizedek óta, jóformán generációkon át járta a szóbeszéd az USA leginkább észak-keletre fekvő, tavakkal sűrűn pöttyözött államában egy remetéről. A sűrű erdeiről is ismert Main állam Belgrád nevű tóvidékén, fekvő North Pond (Északi-tó) és a közeli kisebb tavak partjainak üdülő- és kempingtulajdonosai között sokszor került szóba a rejtélyes ismeretlen, aki rendszeresen látogatta és fosztogatta a hétvégi házakat, gyerektáborokat, kempingeket.
Több jel is arra utalt, hogy az elkövető ugyanaz a személy lehet. Jellemzően kora tavasszal és késő ősszel csapott le, amikor még és már nem volt senki a nyaralóházakban, de még voltak ott ellopható dolgok. Soha nem tört be ablakot (a zárakat feszítette fel), nem rongált, és csak alapvető dolgokat vitt magával: fagyasztott húst, akkumulátorokat, elemeket, égetett szeszt, sört, ruhaneműket. "Kint hagyhattad a telefonod, pénzedet, irattárcádat, és hozzá nem nyúlt volna" - idézte a Bangor Daily News Maine állambeli amerikai lap Harvey Chesleyt, az egyik tóparti kemping és gyerektábor, a Pine Tree Camp vezetőjét.
"Furcsa, hogy mindig is így volt. Amióta eszemet tudom, tudtunk a remetéről" - mondta a lapnak Jodie Mosher-Towle, a helyi telektulajdonosok érdekvédelmi szervezetének tagja. A szervezet éves közgyűlésein hosszú évek óta visszatérő téma volt a rejtélyes betörő. "Minden évben felmerült, hogy a rendőröknek sikerült nyomra bukkanniuk, vagy azt hitték, végre láttak valakit. Aztán 20-30 percen keresztül beszélgettünk valakiről, akinek a létezésében nem is voltunk biztosak."
Senki nem ismerte fel
A telektulajdonosok az évek során egyre komolyabb biztonsági berendezésekkel - mozgásérzékelőkkel, kamerákkal - látták el nyaralóikat. Volt, hogy rajtakapták, és megpróbálták feltartóztatni, de mindig meglépett. Tavaly több kép is készült a titokzatos behatolóról, de hiába plakátolták tele a környékbeli kisvárosokat, hiába mutogatták meg a képeit mindenkinek, senki nem ismerte fel a nagydarab, középkorú, szemüveges fickót.
Knight, a betörő egy biztonsági kamera képein
Egyes történetek szerint kenuval járt kempingtől kempingig, de a kölcsönvett csónakot a portyák után visszavitte oda, ahonnan elkötötte. Híre egyre terjedt a környéken, 2009-ben egy Facebook rajongói oldalt is indítottak a North Pond-i remetének címezve, soktucatnyi követővel (ez ma már nem él), a napokban pedig egy helyi zenész countryballadát írt róla (ebből származik a fenti idézet is).
A ravaszul rejtőzködő, a magára hagyott nyaralók készleteit dézsmáló férfit hiába keresték a térség rendőrei. Terry Hughes őrmester évek óta foglalkozott az üggyel, de csak nem jutott közelebb a megoldáshoz. Idén tavasszal aztán az amerikai határőrség együttműködésével a helyi őrsre bekötött mozgásérzékelő kamerát szereltek fel a betörő által az évek során legalább ötven alkalommal meglátogatott és kirámolt Pine Tree Campben. A kamera a múlt héten az egyik nap jelzett, Hughes hat percen belül ott volt, és lefülelte a betörőt.
27 év a vadonban
Az elfogott, a kérdésekre szégyenlősen, monoton hangon válaszoló, borotvált, tiszta, és ugyan lopott ruhában, de rendesen felöltözött gyanúsított, Cristopher Knight szavaiból hihetetlen történet bontakozott ki. Kiderült, hogy a rejtélyes, nyaralókat fosztogató remete valóban ő maga, és hogy 1986-ban, 19 évesen egyik pillanatról a másikra fordított hátat társadalomnak. Hátra se nézve bevetette magát a vadonba, és ha hihető, amit mond - több bizonyíték is alátámasztja -, elfogásáig, közel három évtizeden át csak egy alkalommal beszélt valakivel, akkor sem sokat.
Erdő Maine-ben
A helyi lapok beszámolóiból az derül ki, hogy az embertársaival minden kapcsolatot megszakító Knight igazi túlélő, de opportunista remete is volt egyben. Az erdő közepén, fürkész szemek elől ügyesen elrejtve kialakított táborában ugyan soha nem gyújtott tüzet - hogy le ne bukjon -, de (lopott) gázfőzőn mindig főzött magának (lopott) ételt. Kint élt a vadonban, de soha nem halászott vagy vadászott, mert - mint kihallgatóinak elmondta - "túl nagy fáradság lett volna". Ehelyett rájárt a nyaralótulajdonosok készleteire.
Télen nem keresett magának meleg menedéket, hanem a vadonban húzta ki, fűtés nélkül. Az államra jellemző kemény, havas teleken a fák közé kifeszített ponyvák alatt, sok hálózsákba bugyolálva óvta ősszel felhizlalt testét, ellopott és kiolvasott könyvekből és National Geographic magazinokból készített derékaljon.
A rejtőzés művésze
Mindent annak rendelt alá, hogy a lehető leginkább rejtve maradjon. A tábort november és március között nem hagyta el, nehogy a hóban hagyott lábnyomai elárulják, olvadás után is csak sötétben merészkedett ki, és igyekezett gyökerekre, sziklákra, tuskókra lépni, hogy ne hagyjon árulkodó nyomot. Az Északi-tó illetve a környező kisebb tavak térségét sem hagyta el soha, mikor ennek okairól kérdezték, azt mondta: tudta, meddig merészkedhet el, hogy még az éj leple alatt visszaérjen táborába. Olyan jól rejtőzködött, hogy 27 év alatt állítólag mindössze egy alkalommal futott össze valakivel egy ösvényen. Annak csak annyit mondott, hogy helló, és gyorsan továbbállt.
A remete táborhelye
Rejtekhelye ugyanakkor csak 30 perces gyaloglásra volt a Pine Tree Camptől. Amikor odakísérték, a vadőrök igencsak meglepődtek. A helyet olyan ügyesen választotta meg a remete, hogy nagyon nehéz volt észrevenni. Chesley szerint előző ősszel egy vadásszal egészen a közelébe kerültek, amikor egy elhagyott építményre tévesen azt hitték, hogy az a remete lakhelye. Attól alig futballpályányi távolságra volt a valós rejtekhely, de akkor elkerülte a figyelmüket.
"Amikor megérkeztünk a táborhelyére egy fás részen keresztül sétáltunk - mesélte Hughes. - Előrepillantottam a válla fölött, alig várva, mit fogok látni vajon, egy lerobbant sátrat, vagy egy kalyibát? Kikerültünk egy sziklát és egy fát, és hirtelen ott álltunk a táborhely közepén, amelyre 30 méterrel odébb még semmi nem utalt. Egészen sokkoló volt" - idézte a Bangor Daily News a férfit lefülelő őrmestert.
Sasok számlálva
Maga a nyomozó is mítosznak gondolta a remetéről szóló szóbeszédet, amíg meg nem látta a táborhelyet, ahol mindenütt szeméttel teli hordók álltak, és tele volt eldobált elemekkel, a fák között kötelek voltak kifeszítve, rajtuk ruhák és sátorlapok. A kötelek némelyike az évek során mélyen belevágódott már annak a fának a törzsébe, amelyre ráhurkolták. A tábor közepén egy felfordított műanyag vödör állt. A tábort átkutató rendőrök ügyködése alatt végig ott ült, és az eget kémlelte. Amikor megkérdezték, mit csinál, azt mondta, a sasokat nézi, pontosan tudja, egy nap hány sas szél el fölötte. Arról is beszélt, mit csinált ezen kívül egész nap: olvasott és meditált.
A szemüvegén kívül minden rajta lévő ruhadarab közeli táborokból nyaralókból ellopott dolog volt. Az egyik becses zsákmánya egy kis tranzisztoros rádió volt, amelyen gyakran hallgatott egy rockzenét sugárzó adót, vagy a konzervatív Rush Limbaugh műsorát. Tudta, ki az elnök, tisztában volt a politikai helyzettel, de nem vágyott társaságra. Azt állította, soha nem betegedett vagy sérült meg, és nem tud arról, hogy bármilyen egészségi problémája lenne.
Az Északi-tó remetéje
A társadalomtól való különvonulására nem tudott különösebb indokot szolgáltatni. A helyi lapok ugyan feltételezték, hogy egy közeli unokatestvére halála közrejátszhatott abban, hogy 1986-ban 19 évesen - a táborbeli szakkörökön mindig lelkes, de iskolatársai által is visszahúzódónak ismert - Knight egyszer csak otthagyott mindent, de erről most nem akart beszélni.
A rendőrök szerint a jelenleg a nyomozás lezárását - körülbelül ezer betöréssel gyanúsítják - őrizetben váró férfi jól alkalmazkodik a civilizációhoz, szóba áll másokkal, de nem érdekli különösebben, mi lehet a családjával vagy egykori barátaival. Azt sem tudja megmondani, mit fog kezdeni magával, majd ha lejár börtönbüntetése. "Fogalma sincs róla. Az egész ügy szürreális. Ő maga szürreális. A táborhelye szürreális. De mégis valós - idézte a Bangor Daily News az őt elfogó egyik rendőrt.
Jobb lenne kerülni ezeket a mérgeket
Forrás: origo / Tátrai Péter | Víg Julianna
Minden eddiginél alaposabb felmérés készült a környezetünkben lévő veszélyes anyagokról. Hogyan kerülnek a szervezetbe, milyen betegségeket okozhatnak, és hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb fajtáikat? Átnyálaztuk az ENSZ Környezeti Programja és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közreadott jelentést.
A környezetből, a háztartási és ipari termékekből, az ivóvízből és táplálékból megszámlálhatatlan vegyület kerül a szervezetünkbe. Ezek részben természetes eredetűek, ám jórészt szintetikusak, és csak kevésről tisztázott pontosan, milyen hatást gyakorolhatnak a hormonrendszer finom egyensúlyára. Az ENSZ és a WHO szakemberei által most közzétett alapos felmérés arra figyelmeztet, hogy a hormonális szabályozást megzavaró vegyületek (az angol szakkifejezés, az "endocrine disrupting chemicals" rövidítése alapján EDC-k) valószínűleg egy sor betegséggel összefüggésbe hozhatók.
A hormonális szabályozást megzavaró legismertebb vegyületek (endokrin diszruptorok)
BPA (biszfenol A): Az ösztrogén hatását utánzó (xenoösztrogénként viselkedő) BPA-t főként polikarbonát műanyagok előállításához használják. BPA-t tartalmazhatnak például üdítőitalos vagy vizes palackok, műanyag ételtartók, pénztári blokkok, vízvezetékek, konzervdobozok belseje, befőttesüvegek teteje. A közelmúltig a legtöbb cumisüveg is tartalmazott BPA-t, 2011-ben azonban - az Egyesült Államok és Kanada gyakorlatát követve - az EU-ban betiltották az ilyenek forgalmazását.
Parabének: Szintén xenoösztrogén vegyületek, kozmetikai és tisztítószerekben használják őket tartósítószerként, baktérium- és gombaölő hatásuk miatt. Főként nagy víztartalmú termékek tartalmazzák, például dezodor, fogkrém, sampon, hajbalzsam, hidratálókrém, borotvazselé, arclemosó, bőrradír, síkosító, napvédő spray, cipőkrém.
Ftalátok: Elsősorban műanyagok, például polivinil-klorid (PVC) lágyítására, puhítására használják. Megtalálhatók beltéri burkolatokban, orvosi eszközökben, élelmiszerek csomagolásában, szigetelőanyagokban. Számos kozmetikumban, tisztítószerben is alkalmazták a termékek színének és illatának tartósítására, és sokszor nem szerepelt külön az összetevők listáján, ugyanis az illatanyag (az összetevők közt fragrance, perfume névvel jelölve) összetétele gyártási titok. Az EU-ban a legtöbb ftalátot ma már nem szabad kozmetikai termékekben, gyerekjátékokban és cumikban alkalmazni.
Triklozán: Az eredetileg orvosok által használt triklozán antibakteriális vegyület, amely számos kozmetikumban (szappanokban, tisztítószerekben, dezodorokban, fogkrémekben), ruházatban (zokni, sportruházat), szőnyegekben, konyhai eszközökben, szemeteszacskókban, légkondicionálókban megtalálható. A triklozán lebomlása során dioxin keletkezik, amely ismert karcinogén, a szennyvízbe kerülve pedig reagálhat a víz fertőtlenítése során használt klórral, és így számos veszélyes, karcinogén klórvegyület keletkezhet.
Polibrómozott difenil-éterek (PBDE): Égésgátló, éghetőséget csökkentő anyagok, amelyeket a 70-es évek óta használnak számos textília (például kárpitok, matrachuzatok), elektronikai eszköz, bútor és építőanyag adalékaként. A 2001-ben Magyarország által is aláírt stockholmi egyezmény tiltja a gyártását és alkalmazását.
A fenti anyagokról - és számos más környezetszennyező vegyi anyagról - részletes információk olvashatók itt.
Ezeket az anyagokat többnyire a termékek címkéjén is feltüntetik. Ha lehetőség van rá, válasszunk inkább olyan termékeket, amelyek nem tartalmaznak ilyen vegyületeket.
Honnan származnak ezek a vegyületek?
Az emberi és állati szervezet egészsége nagyban függ attól, hogy a hormonrendszer, amely az anyagcsere-folyamatoktól a növekedésen és fejlődésen át az alvásig, a kedélyállapotig számos alapvető élettani funkciót és jelenséget szabályoz, megfelelően működik-e. Az EDC-k olyan vegyületek, amelyek ezt a komplex és érzékeny szabályozórendszert zavarják meg úgy, hogy megnövelik egyes betegségek kialakulásának esélyét. Egyes EDC-k a környezetben természetes módon is előfordulnak, míg sok más ilyen vegyületet - egyebek mellett a növényvédőszer-, az elektronikai vagy a kozmetikai iparban - szintetikus úton állítanak elő. Sőt akár adalékanyagként, akár szennyezésként az ételeinkben is találhatók EDC-k.
Milyen betegségekért felelhetnek?
Az ENSZ és a WHO most megjelentetett tanulmányában, amely mindeddig a legteljesebb körű felmérés, a szerzők rávilágítanak az EDC-k és az olyan egészségi problémák közötti lehetséges összefüggésre, mint a férfimeddőség, a rejtettheréjűség, az emlőrák, a prosztatarák, a gyermeki idegrendszer fejlődésének zavarai, a figyelemzavaros-hiperaktív viselkedés, illetve a pajzsmirigyrák.
Állatkísérletes eredmények nyomán számos egyéb betegség kapcsán is felmerül a gyanú, hogy legalább részben az EDC-k állnak a hátterében: ezek között említhető a cukorbetegség, a fertőzésekkel szembeni csökkent védekezőképesség, az autoimmun kórképek (például a gyulladásos bélbetegségek), az asztma, a szív- és érrendszeri betegségek (az agyvérzést is beleértve), valamint az idegrendszer leépülésével járó krónikus betegségek közül az Alzheimer- és a Parkinson-kór.
Hogyan kerülnek a szervezetbe?
Az EDC-kkel a legváltozatosabb módokon kerülhetünk érintkezésbe. Ezek a vegyületek rendszerint ipari, városi vagy mezőgazdasági károsanyag-kibocsátással, illetve a szemétégetés melléktermékeként kerülnek a környezetbe, az emberi szervezetbe pedig a táplálékkal, a belélegzett levegővel és porral, az ivóvízzel, valamint közvetlen bőrkontaktus útján jutnak be. A kisgyermekek ráadásul fokozottan veszélyeztetettek, részben a felnőttekénél aktívabb anyagcseréjük folytán, részben amiatt, hogy a kezükre kerülő szennyeződések nagyobb eséllyel jutnak be a szájukon át a szervezetükbe. "A kemikáliák egyre inkább a modern élet részét képezik, és az egyes nemzetek gazdaságai számára hasznot hajthatnak, azonban nem megfelelő kezelésükkel alapvető fejlődési célok elérését, általánosságban a fejlődés fenntarthatóságát kockáztatjuk" - hangsúlyozza Achim Steiner, az ENSZ környezeti programjának egyik felelőse.
Nyolcszáz gyanús vegyület
Természetesen az iparosodott világban egyre gyakoribbá váló betegségekért nem egyedül a környezeti kemikáliák tehetők felelőssé, ezekért egy sor más faktor, egyebek között az átlagéletkor növekedése és az egészségtelen táplálkozás is okolható. Azonban nehéz az okokat és a következményeket pontosan feltárni addig, amíg óriási hézagok tátonganak tudásunkban. Ezért a tanulmány szerzői cselekvési tervet javasolnak, amelyben az eddigi gyakorlatot, miszerint csak néhány ismertebb EDC-t vizsgáltak részletesen, jóval átfogóbb stratégiának kellene felváltania, hogy ne csak a jéghegy csúcsát lássuk.
Körülbelül 800 vegyületről gyanítható, hogy beleszól hormonrendszerünk működésébe - akár a hormonhatást kiváltó molekuláris kapcsolók, a hormonreceptorok szintjén, akár a hormonok testünkben zajló előállításának és átalakításának befolyásolásával -, ám ezeknek csak elhanyagolható hányadáról készült olyan részletes tanulmány, amely a teljes szervezet szintjén fellépő endokrin hatásokat azonosíthatta volna. Valójában a ma kereskedelmi forgalomban lévő vegyületek túlnyomó többségéről egyáltalán nem készültek ilyen jellegű felmérések.
Sokat el is hallgatnak
Hiányos ismereteink ellenére már most komoly bizonyítékok szólnak amellett, hogy a terhes anyák által a munkahelyen elszenvedett egyes vegyi ártalmak emelik a fiúgyermekekben a rejtettheréjűség esélyét; bizonyos halogénezett szénhidrogén-származékok az erre veleszületetten érzékenyebb nőkben fokozzák a mellrák kockázatát; a férfiakban pedig jobbára azonosítatlan munkahelyi és mezőgazdasági szennyezők hatására emelkedik a prosztatarák veszélye. Ha a feltételezett EDC-k mindegyike átesne az alapos hatásvizsgálatokon, valószínűleg seregnyi újabb összefüggést ismernének fel.
A biszfenol A vegyület
Az ENSZ-jelentés készítői felhívják a figyelmet arra is, hogy nem elegendő csupán egyes EDC-ket tanulmányozni, hiszen a valóságban az emberi és állati populációk az ipari szennyező anyagok jellegzetes keverékeivel találkoznak, és ezek hatása összeadódhat. Végezetül azt is a sürgető teendők listájához sorolják, hogy az ipar szereplőivel komolyabban be kell tartatni jelentési kötelezettségüket, mert sok EDC az elhallgatás miatt marad homályban. A tudományos élet szereplői között pedig, különösen a fejlődő és feltörekvő országokban, javítani kell a nemzetközi szintű kommunikációt.
Ilyen lenne az új nyugdíjrendszer
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek, amelynek lényege, hogy 2013-ban is a jelenlegi nyugdíjszámítási módszer marad életben, szemben a korábban törvényben rögzítettekkel, amelyek szerint a következő évtől már nem a nettó, hanem a bruttó keresetek alapján kellett volna számítani a nyugdíjakat. Megszületett a magánnyugdíj-pénztári tagok által várt törvénymódosítás is: teljes összegű nyugdíjat kapnak a 2010. szeptember 30-át követő időszakra.
"Minden eszközzel világossá kell tenni, hogy a járulékfizetés nem öngondoskodás, hanem az előző generációval szemben fennálló kötelezettség teljesítése" - szögezi le a Nemzetgazdasági Minisztérium Családbarát Magyarországért Munkacsoportja által közzétett Új Baby Boom vitaanyagban a Kopp Mária, időközben elhunyt orvos-pszichológus nevével fémjelzett Népesedési Kerekasztal. Az általuk javasolt nyugdíjrendszer az egyéni járulékbefizetésekre alapulna. A nyugdíj megállapításának alapját az új rendszerben a biztosított idő alatt összegyűjtött pontok, a mindenkori átlagbér és a várható átlagos élettartam képeznék. Eddig a rendszer nagyjából megegyezne a Németországban alkalmazottal, azonban egy jelentős korrigáló tényezőt is beiktatna, mégpedig azt, hogy a megszerzett pontok alapján kiszámított járadék megállapításakor a felnevelt gyermekekhez kötődő pénzbeli és időbeli ráfordításokat is figyelembe venné.
Az előterjesztés szerint a pontrendszeren alapuló nyugdíjrendszerben tökéletesen megvalósul a generációk közötti szolidaritás. Egyértelműen meghatározható, hogy a magánszemély mennyi járulékot fizetett be az előző generáció nyugdíjának biztosítására, és saját maga mennyi nyugdíjra számíthat.
A vitaanyagban szinte szó szerint köszönnek vissza a Botos József egyetemi docens, a Heller Farkas Közgazdasági Intézet vezetője, valamint Botos Katalin, egyetemi tanár, a Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője által a Pénzügyi Szemlében közölt cikksorozatban megfogalmazott nyugdíjreform-elképzelések. A két közgazdász javaslatának lényege: a nyugdíjrendszert úgy kell fenntarthatóvá tenni, hogy az intézkedések a negatív népesedési folyamatok megfordításához is hozzájáruljanak.
Az általuk javasolt pontozásos rendszer lényegét a 2010-es adatokra alapozva a következő számítással mutatják be:
Az adott évben a nyugdíjjárulék mértéke összesen 34 százalék volt (egyéni járulék 10, a munkáltatói 24 százalék). A havi bruttó átlagbér 213 ezer, a nettó 139 ezer forint volt. A bruttó bérre vetített 34 százalék 72 420 forintot tett ki. Ez az összeg a nettó bérre vetítve mintegy 52 százalékos járulék-mértéket jelent. Ebből - az akkori szabályok és járulékmértékek szerint - 36 százalék fordítódott az öregségi nyugdíjakra.
A pontrendszer nemzetközi gyakorlata szerint a nettó átlagbér jelent egy pontot. Ily módon az évente fizetett 36 százaléknyi, nettó átlagbérre eső járulék 0,36 pontot jelent. Vagyis 40 év szolgálati idő alatt egy, a mindenkori átlagbért kereső munkavállaló összesen 14,4 pontot szerez.
A pontrendszer szerinti nyugdíjat úgy számítják ki, hogy az aktív korban megszerzett pontok számát elosztják a nyugdíjba menetel időpontjában várható élettartam éveinek számával. Az így kapott hányados, és a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér szorzata a nyugdíjas nyugdíjjáradéka.
2010-ben 17,5 év volt a nyugdíjba vonulás után várható élettartam a nemek átlagában. Vagyis a példa szerinti átlagnyugdíjat úgy kapjuk meg, ha a 14,4 pontot elosztjuk 17,5-tel, majd a kapott 0,82-os számértéket megszorozzuk az adott évi nettó átlagbérrel, azaz 139 ezer forinttal. Így 114 ezer forint lesz az átlagos nyugdíj a 2010-es adatokkal számolva. Természetesen az átlagtól eltérő keresettel rendelkezők, akik ennek megfelelően több, vagy kevesebb járulékot fizettek, ennek megfelelően több, vagy kevesebb pontértékre tettek szert, s így nyugdíjuk is az átlagtól eltérő lesz - magyarázzák a szakértők.
Mindenkinek kellene maga mögé állítania egy új járulékfizetőt
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a befizetett járulékok alapján járó nyugdíjaknál azt is figyelembe kell venni, hogy rendelkezésre állnak-e majd az adott időszakban azok a munkavállalók, akik a járulékot fizetik. A rendszer fenntarthatóságához minden jelenleg aktív korúnak legalább egy járulékfizetőt kellene maga mögé állítania. Ehhez az kellene, hogy a szülőképes korú, 15-49 év közötti nők átlagosan legalább 2 gyermeket vállaljanak. Ezzel szemben - a 49 évesnél idősebb nők gyermekeivel is számolva - a teljes termékenységi arányszám csak 1,34 (a 2009-es statisztikai számok alapján). Ez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági átlagban csak 0,67 járulékfizető lép egy nyugdíjba menő helyébe.
"Ahhoz tehát, hogy a nyugdíjasok megkapják majd nyugdíjukat, azaz a rendszer ne omoljon össze, ne váljon finanszírozhatatlanná, brutális járulékemelésre lenne szükség" - írják Botosék A kötelező nyugdíjrendszer reformjának egy lehetséges megoldása: pontrendszer és demográfia című tanulmányukban. Ez azonban nagymértékben rontaná nemzetközi versenyképességünket, és ellentétes lenne a piaci versenyképességet fokozni kívánó kormányzati szándékokkal.
A másik lehetséges megoldás a nyugdíjak egységes csökkentése. Ez azt jelenti, hogy a megszerzett pontszámnak csak a 67 százalékát lehetne figyelembe venni a nyugdíjak megállapításánál. Más szóval, egyharmaddal kevesebb lenne a nyugdíjra kiosztható összeg.
Csökkentett nyugdíj az egygyermekeseknek és a gyermekteleneknek
Véleményük szerint ennek az összegnek az elosztását célszerű lenne egyénenként differenciálni a pontszámok segítségével. Különbséget kellene tenni azok között, akik csupán járulékot fizettek, illetve azok között, akik a járulékfizetés mellett vállalták a gyermeknevelés költségeit. Más szóval, a rendszer figyelemmel lenne arra, hogy valaki állított-e a helyébe járulékfizető utódot.
Amennyiben a szülőpár két gyermeket felnevel 18 éves koráig, a nyugdíjat az egyéni számlájukon összegyűjtött pontszám alapján számítják ki. A korábbi számpélda alapján tehát az átlagjövedelmet szerző munkavállaló akkor kaphatná meg a 14,4 pontot, ha állított maga mögé járulékfizetőt, azaz van szülőpáronként két gyermek. Ha csak egy gyermek van a családban, akkor viszont 26 százalékkal (jelen esetben 3,7 ponttal) csökkenteni kellene a pontok számát. A gyermektelenek pontszámaiból 38 százalékot (5,5 pontot) nyesnének le - Botosék szerint ez méltányos lenne, hiszen egyáltalán nem állítottak járulékfizetőt maguk mögé, ami 50 százalékos csökkentést indokolna.
Ezzel szemben három gyermek esetén 15 százalékkal (2,2 ponttal), négy gyermeknél pedig 24 százalékkal (3,5 ponttal) növelnék a pontszámot. Az arányokat hosszabb időszakonként a reprodukciós rátához lehetne igazítani. A gyesen, gyeden lévőknek, valamint a főállású anyaságot vállalóknak a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér utáni pontszámokat írnák jóvá.
A tanulmány szerint joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a gyermeket (különböző okokból) nem vállalók esetében a kialakuló pontszám nagyon alacsony nyugdíjat biztosítana. Ezen vagy olyan módon lehet segíteni, hogy az érintettek többet fizetnének be a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és ezáltal magasabb pontot szereznének, vagy az egyénileg takarékoskodnának.
"Látszatra a pontrendszer igazságtalanul sújtja a gyermeket önhibájukon kívül nem vállalókat, de lássuk be, hogy ebben az esetben sincs mögöttük járulékfizető" - fogalmaznak a közgazdászok. Ha nem kell gyermekekre költeni, akkor a megtakarítási lehetőség számukra elvileg önkéntes formákban adott. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a társadalombiztosítási reform mellett is fontosak maradnak a nyugdíjcélú egyéni megtakarítások, ezen belül az önkéntes nyugdíjpénztárak.
Csak a 40 évnél fiatalabbakat érintené az új rendszer
Az új rendszer nem érintené a jelenlegi nyugdíjasokat és a következő néhány évben nyugdíjba menőket, mivel ők - úgymond - már eddig teljesítették a társadalombiztosítás felé az elvárást, hogy maguk helyett egy járulékfizetőt állítottak, mivel az érintett korosztály felnevelt átlagosan két gyermeket a valós vagy virtuális párokra vetítve. Nem érintené a rendszer a 40 év fölöttieket sem. Esetükben ugyan nem kizárt, de nem elvárható a rendszer által kívánatosnak tartott két gyermek felnevelése, az érintett korosztályba tartozók pedig visszamenőlegesen nem tudnak változtatni gyermekvállalási döntésükön. A gyermekek szerinti differenciálást ezért csak a 2032 (vagy inkább a 2035 - a szerk.) után nyugdíjba menőknél vennék figyelembe a nyugdíj megállapításakor. Így kellő idő lenne arra, hogy e feltételeknek megfelelően alakítsák a polgárok életvitelüket és nyugdíj-előtakarékosságukat.
A javaslat leszögezi: hiába születik elegendő gyermek, ha a foglalkoztatási lehetőségek beszűkülnek. A gazdaságpolitika első számú prioritásává kell tenni, hogy kellő számú munkahely keletkezzen - hangsúlyozzák Botosék. Emellett különféle ösztönzőkkel, differenciáltan csökkentett járulékteherrel támogatni kell a gyermekesek foglalkoztatását. A gyermekes nők munkavállalásának elősegítése mellett az is fontos lenne, hogy a többgyermekes apák is előnyt élvezzenek az alkalmazás terén, hiszen nagy családról kell gondoskodniuk.
A közgazdászok szerint nincs idő a nyugdíjrendszer hosszabb távú reformjának halogatására. A jelenlegi kormány egyelőre addig jutott, hogy megszüntette a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert. Arról viszont még nem született meg a politikai állásfoglalás, hogy pontosan milyen társadalombiztosítási nyugdíjrendszert vezessen be Magyarország a jelenleg érvényben lévő helyett. Az, hogy az NGM a Népesedési Kerekasztal javaslataként ugyan, de nyilvános vitára bocsátotta Botosék elképzeléseit, azt jelzi, hogy jelen állás szerint a kormányzat a magyar specialitással megspékelt német modell mellett tette le a voksát.
Itt a törvénymódosítás: teljes összegű állami nyugdíjat kapnak a magánpénztári tagok is
A nyugdíjrendszert jelentősen módosító törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Eszerint - a hatályos törvénnyel ellentétben - 2013-tól nem változnának a nyugdíjszámítási szabályok, a bruttó helyett továbbra is a nettó átlagbér szolgál a nyugdíj alapjául. Módosultak volna az adott szolgálati időhöz tartozó szorzószámok is. Az állami rendszerben minden egyes ledolgozott év az átlagkereset 1,65 százalékával, míg pénztártagság esetén 1,22 százalékkal lett volna egyenlő.
Az egyedüli változás a most alkalmazandó rendelkezésekhez képest, hogy megszűnik a legmagasabb keresetek csökkenő mértékű beszámítása. Ez 2013-ra egyébként is jelentőségét veszítette volna, néhány főt érintene, éves kihatása az 1 millió forintot sem éri el. A törvényjavaslat módosítja a magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjszámítási képletét. Ezzel egyértelművé válik, hogy a tagok a 2010. szeptember 30-át követő időre - mivel azóta ők is 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek az állami nyugdíjalapba - teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak. A törvénymódosítás egyben azt is előre vetíti, hogy a következő évben nagy valószínűséggel nem változik meg alapjaiban a nyugdíjszámítás rendszere.
A svéd és a német nyugdíjmodell
A svéd nyugdíjmodell lényege: a főszabály egy alkalmasan választott eszmei kamatlábbal tőkésíti a járulékbefizetéseket, és a dolgozó nyugdíjazásakor a statisztikai átlag alapján kiszámítja, hány év van várhatóan hátra a nyugdíjas életből, és ennyi részre osztja a nyugdíjazásig felhalmozott eszmei tőkeszámlát. A mellékszabály viszont méltányos nyugdíjat biztosít azoknak, akik kiskeresetűek, rövid ideig dolgoztak és korán mentek nyugdíjba.
A német nyugdíjrendszer nagyon hasonló elven működik, csak az eszmei számlát matematikailag egyszerűbb alakban számítja: az egyes évek egyéni keresetét viszonyítja az adott év átlagkeresetéhez, és az így kapott pontokat összeadva állapítja meg az életpálya-teljesítményt, amelyet még a nyugdíjazási korral módosít. Emellett egyes időszakokban a kiskeresetűek jelentős automatikus pontszámemelést kapnak - magyarázza Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója.
A Fidesz sem tudja, pontosan mit akar
Az egyéni számla nem új keletű elképzelés, a Fidesz már több mint 10 éve ezt a rendszert látja az "átlátható nyugdíjrendszer hatékony eszközének" - mint ahogy egy 2001. június 26-án kelt nyugdíjreformról szóló tájékoztatóban is megfogalmazta az akkori Pénzügyminisztérium, amelyet Varga Mihály, jelenlegi IMF/EU tárgyalásokat felügyelő tárca nélküli miniszter vezetett. Az elképzelések szerint a rendszer "lényege, hogy a befizetett járulékot a biztosítottak egyéni számláján tartják nyilván. A felhalmozott tőke nagyságát - ezáltal az ellátások színvonalát - a befizetett járulék, valamint az egyéni számla indexálásának mértéke határozzák meg. A számla indexálása ... elképzelhető, hogy bérkövető, vagy állampapírhozam-követő, vagy állampapírhozam- és inflációkövető lesz" - áll a tizenegy évvel ezelőtt kiadott tájékoztatóban. Ennek alapján a svéd és a német modell is beleférne a kormány koncepciójába.
Varga Mihály a két évvel ezelőtti választások előtt, 2010 januárjában a Figyelőnek nyilatkozva megerősítette, hogy a Svédországban már tizenöt esztendeje működő rendszer az a bizonyos koncepció, amely mentén kormányra kerülve a nyugdíjrendszert átalakítanák. Az írás megjelenését követően azonban Varga Mihály visszakozott, és a következőket nyilatkozta egy sajtótájékoztatón: "a svédektől legfeljebb Zlatan Ibrahimovicot szeretnénk átvenni, és semmiféle modell átvételében nem gondolkodunk". Az Új Baby Boom program szerint egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a német alapokon nyugvó pontozásos rendszer felé hajlik.
Noha Orbán Viktor miniszterelnök lépten-nyomon azt hangoztatja - elsősorban a bírák korábbi nyugdíjazásának elrendelése védelmében -, hogy Magyarországon mindenkire egységesen meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár érvényes, szakmai előterjesztések folyamatosan számolnak a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségével. Már a 2001-ben körvonalazódó elképzelésekben is az szerepelt, hogy az új rendszerben a nyugdíjkorhatár csak viszonyítási alapként működne, mindenki szabadon dönthetne arról, hogy korábban nyugdíjba megy és kevesebb lesz az ellátása, vagy a magasabb ellátásért tovább dolgozik.
Forrás: penzcentrum.hu
Szakmák, amelyek vonzzák a pszichopatákat
Nem újdonság, hogy nem minden kolléga normális. Persze azért arra nem szoktunk, és valljuk be, nem is nagyon akarunk gondolni, hogy olyanok is akadnak, akikre egyenesen rá lehet sütni a pszichopata bélyeget.
Arról, hogy hogyan ismerjük fel a pszichopata főnököt illetve kollégát, már írtunk korábban, most azonban egy nemrégiben megjelent könyvben, a "pszichopaták bölcsességében" fejtették ki, melyek azok a szakmák, illetve tevékenységi területek, ahol nem árt vigyázni.
Azoknak, akik képesek érzelmeiktől illetve bűntudatuktól elhatárolódni, tehát a pszichopatáknak van néhány szakma, amely kifejezetten kedvez. Ezekben ugyanis teljesíthetnek, van lehetőségük az emberek kizsákmányolására, megfélemlítésére és irányítására.
Ha egy ügyvédi irodában, egy kiadóvállalatnál vagy a rendőrségen dolgozik, nézzen körül, és tippelje meg, melyik kollégája lehet pszichopata. Ezek a területek is vonzzák ugyanis a lelki betegeket. Íme, a toplista.
A 10 legjobb munka pszichopatáknak
Ügyvezető igazgató
Ügyvéd
Tévés/rádiós
Értékesítő
Sebész
Újságíró
Rendőr
Pap
Séf
Civil munkás
Persze vannak olyan munkahelyek és területek, ahol a pszichopata tulajdonságok nem juttatnak előre, sőt, gátolják is a boldogulást. Vagy a szakma veti ki magából ezeket a típusú egyéneket, vagy pedig maguk a pszichopaták kerülik ezeket a helyzeteket és szakmákat.
Pszichopaták számára nem vonzó szakmák
Szociális segítő
Ápoló(nő)
Terapeuta
Kézműves
Kozmetikus/Stylist
Alapítványi munkatárs/Önkéntes
Tanár
Művész
Doktor
Könyvelő
Forrás. cvonline.hu
Melyik a 15 legjobban fizetett szakma?
(Amerikában persze... nálunk ilyen statisztikák nem készülnek, mivel köztudottan szégyenlősek vagyunk.)
Mi a különbség a magyar és az amerikai fizetések között? Mennyit keresnek Amerikában? Melyek a legjobban fizetett állások? Az álmok birodalmában tényleg a csillagos ég a határ, ha a legjobban fizetett szakmákról beszélünk?
Az, hogy ki tanul tovább és ki nem, befolyásolja a keresetet. De természetesen nem ez az egyetlen tényező, amely hatással van arra, milyen összeget utalnak a bankszámlánkra. Az is meghatározó, hova születünk, illetve hol vállalunk munkát. Hogyan lehet keresni Amerikában?
A legjobban fizetett állások rangsora egészen máshogy alakul Magyarországon, mint a másik kontinensen. Egy amerikai állásportál készített egy felmérést, hogyan is lehet keresni az álmok földjén.
Íme, a 15 legjobban fizető szakma Amerikában
15. Gyógyszerész
A 15-ös rangsor végén állnak a gyógyszerészek. Amerikában átlagosan több mint 24,5 millió forintos éves átlagkeresettel büszkélkedhetnek. Ez hozzávetőlegesen húszszor annyi, mint amennyit hazánkban kap kézhez egy szakember.
Négy éves képzést követően nem csak a vényköteles gyógyszerek adagolásáért felelnek, de hasznos információkkal is ellátják a betegeket. Az USA-ban körül-belül 272,320 fő a létszámuk.
14. Légiforgalom-irányító
A légiforgalom-irányító szakma képviselői hazánkban is nagy elismerésnek örvend, munkájukat 800.000 Ft-os havi fizetéssel honorálják, amivel az 5 legjobban fizetett szakma az övék hazánkban. Ez Amerikában azonban csak a 14. helyre elég.
A repülőterek csekélyebb létszáma miatt kevesen is vannak, mint Amerikában, ahol 114,460 dollárért (több mint 24,5 millió forintért) figyelik szakadatlanul a légi forgalmat, és irányítják a repülőket a biztonságos leszállóhelyek felé.
13. Értékesítési menedzser
Az értékesítő szakma legcsalogatóbb tulajdonsága, hogy a bevétel felső határát soha sem lehet elérni. Hazánkban is az a szokás, hogy az alapfizetés mellé jutalék- illetve bónuszrendszer társul.
Az értékesítési menedzser felel a cég termékének értékesítéséért a tervezéstől a koordináción át az értékesítésig. Ehhez érteni kell az eladási statisztikák elemzéséhez, nyomon követéséhez, valamint a fogyasztói szokások ismerete is elengedhetetlen.
Ezért a munkáért Amerikában 116,800 dollárt (25 millió forintot) fizetnek éves szinten, összesen 328,230 értékesítési menedzsernek.
12. Pilóta, másodpilóta és fedélzeti mérnök
118 ezer dolláros (25,5 millió forint) fizetésre számíthatnak azok, akik pilótának, másodpilótának vagy fedélzeti mérnöknek állnak. Magyarországon a havi alapfizetés 200 ezer és 900 ezer közé tehető, amihez hozzáadódik a repüléssel eltöltött idő, ami akár meg is duplázhatja a fizetést. Azt persze számításba kell venni, hogy amíg több száz kötelező órát "lerepül" egy pilóta, addigra már sokmillió forintot elköltött repülőgépbérlésre és üzemanyagra.
11. Pénzügyi szakember
Egy pénzügyi szakember tevékenységi köre széles skálán mozog, hiszen a befektetés tervezésétő, annak irányításáig, a banki szektortól a biztosításon át egészen az értékpapírpiacig mindennel foglalkozhat.
Amerikában évente 120 ezer dollárt (25,8 millió) is megkereshetnek. Hazánkban ez körül-belül az ötöde- persze cég méretétől is függ.
10. Szervezeti pszichológus
Amerikában is csakk annyira népszerű, vagy éppen keresett ez a szakma, hogy összesen csak 1200 főt alkalmaztatnak ebben a formában.
A szervezeti pszichológus feladata, hogy törekedjen a munkahelyi légkör nyugalmára, foglalkozzon az ott dolgozók lelkiállapotával. Tőlünk nyugatra már sok helyen felismerték, hogy a kevésbé stresszes, jó lelkiállapotban lévő dolgozók nem csak hogy jobban szeretnek dolgozni, de hatékonyabbak is, ezzel pedig nő a termelékenység is. Ők 124 ezer dolláros (26,7 millió forint) fizetésre számíthatnak évente.
9. Informatikai vezető
Az informatikai vezetők elsődleges feladata, hogy összehangolja a vállalaton belül az adatfeldolgozást, az elemzést, az információs rendszereket és a programozási feladatokat.
Összetett munkakör, mely nem csak hogy informatikai végzettséget igényel, de sok éves tapasztalattal is kell rendelkezni az adott területen. Amerikában 300 ezren foglalkoznak ezzel, és évente 125.600 dolláros (27 millió forintos) fizetésre lehet számítani.
Magyarországon is jól fizet az informatikai szektor. Egy programozó bruttója elérheti a 400 ezer forintot, a vezetőké pedig ennél is jóval több lehet.
8. Marketing menedzser
Ez a pozíció ugyan nem igényel egyetemi diplomát, szakirányú végzettséget azonban igen.
A marketing menedzser feladata, hogy megszervezze a cég termékeinek marketing stratégiáját, folyamatosan fejleszti tudását, hiszen naprakésznek kell lennie a legújabb megoldások tekintetében. Célja, hogy maximalizálja a cég nyereségét, feltárja az új piaci lehetőségeket, és támogassa az értékesítő csapat munkáját.
Amerikában átlagosan 126 ezer dollár (27,1 millió forint) körül keresnek, míg egy nagyobb városban, például New Yorkban 163 ezer dollárt is hazavihetnek éves szinten. Magyarországon 400 ezer körül is alakulhat ez az összeg a cég nagyságától függően.
7. Természettudományi szakértő
A gazdaságban, kutatásban, fejlesztésben vagy akár a kormányhivatalokban dolgoznak az Amerikában natural science managerként emlegetett természettudományi szakértők.
Fizetésük 128 ezer dollár (27,6 millió forint) évente.
6. Építész - és műszaki mérnök
Nem csak Magyarországon van kereslet a mérnökökre. Az építés valamint a kutatás-fejlesztés területén is dolgoznak, ehhez azonban a diploma után legalább még öt éves gyakorlatra van szükség. Ez ugyanis tipikusan az a szakma, ahol a gyakorlat teszi a mestert.
Évi 129, 350 (27,9 millió forint) dolláros fizetésre számíthatnak, a nyersolajágazatban azonban ennél is többre, ott akár 186 ezer dollárt is zsebre tehetnek évente. Magyarországon havi bruttó 400 ezres fizetésre lehet számítani, a középvezetők azonban ennek a dupláját is megkereshetik.
5. Ügyvéd
Hazánkban ugyan egyre nehezebb frissdiplomás jogászként elhelyezkedni, akinek azonban sikerül, és jó helyre kerül, az jól járhat.
Az ügyvéd feladata, hogy akár büntetőperekben, akár polgári eljárásokban vegyen részt, és képviselje ügyfelét, illetve annak jogait. Az állami szektorban 81,900 (17,6 millió forint) míg a magánszektorban 137,000 dollárt (29,5 millió forintot) lehet keresni. Nem lepődünk meg, az olajiparban fizetik meg őket a leginkább, itt 215.000 dollár is ütheti a markukat.
A magyar bérek ennél szerényebbek, az ügyvédbojtárok jó, ha hazaviszik a minimálbért, persze ettől többet lehet keresni gyakorló ügyvédként, de a túlképzés miatt kapcsolati tőke nélkül kevés helyre lehet bejutni.
4. Olajmérnök
Az olajipar jól fizet, a mérnökök pedig ebben az ágazatban sem panaszkodhatnak, sőt! Az olajmérnökök feladata, hogy megtervezze az olaj- és gázkitermelésben adjon tanácsokat, ügyeljen a technikai háttérre, és a fúrásoknál fellépő gondokra. Átlagban 138 ezer dollárt (29,7 millió forintot) keresnek, aki pedig az olaj és gázkitermelésben dolgozik közvetlenül, 150.000 dollárt is hazavihet.
3. Vezérigazgató
Mindenki vezérigazgató akar lenni, nem is csoda, ebben a pozícióban kevesen vannak felettünk a szervezeti hierarchiában. Általában a cég 3. embere a vezérigazgató, aki az USA- ban 176,500 dolláros (38 millió forintos) éves fizetésre számíthat.
Magyarországon is jó dolog vezérigazgatónak lenni. Az alapfizetés 400-500 ezer forint körül alakulhat- természetesen a cég méretétől függően, ehhez azonban különböző juttatások is társulnak, sőt, sokszor részesedés is illeti a bevételből a vezérigazgatót.
2. Fogorvos
A fogorvos hazánkban is egy keresett és megfietzetett szakma, hiszen nem csupán egészségügyi, de szépészeti megfontolásokból is beülünk a fogorvosi székbe. Természetesen magánpraxis szükségeltetik ahhoz, hogy tényleg jó kereseti lehetőségnek számítson.
Amerikában évente 161-204 ezer dolláros keresettel számolhatnak, így tehát 44 millió forintot is zsebre vághatnak.
1. Orvos
Ellentétben a magyar viszonyokkal, Amerikában az orvosok foglalják el a kereseti piramis legtetejét, míg Magyarországon 90 ezer forintról indul egy rezidens havi fizetése, addig egy képzett aneszteziológus keresete 2011-ben elérte a 234.000 dollárt Amerikában, így ők a majdnem 50,4 milliós éves fizetésükkel a legjobban fizetett szakma birtokosai lettek.
Forrás. CVonline
Almaecet - Almaecet diéta - Természetes zsírégető
Almaecet fogyókúra: Ősi csoda módszer - Az almaecet hatása
Nem hiába mondják, hogy az almaecet az egyik legjobb természetes zsírégető! Ezért is használja számos fogyókúra az almaecetet a fogyás és zsírégetés elősegítésében.
mind a fizikai (vérkeringés, végtagok vérellátottsága),
mind a szellemi állapotot (koncentráció, szellemi vitalitás).
• Serkenti az emésztést, és részt vesz a szervezet zsírbontó
folyamataiban.
• Baktériumölő hatása tisztítja a szervezetet, amitől
egészségesebb lesz a bőrünk, hajunk.
• Felélénkíti a sejtlégzést, csökkenti az idő előtti öregedési tüneteket.
• Elpusztítja a bélfalon lévő baktériumokat, amelyek emésztési
zavarokat, felfúvódást vagy székrekedést okozhatnak.
Az almaecet fogyókúra elkezdésénél érdemes odafigyelni arra, hogy milyen almaecetet használunk. Az almaecet legtisztább forrása bioboltokban kapható. A bio-almaecet nemcsak egészségesebb, de íze is sokkal kellemesebb, mint a sima almaeceté.
Az almaecet diéta lehet pár napos, több hetes vagy akár több hónapos is. Érdemes néhány napos almaecet kúrával kezdeni, hogy szervezeted jobban hozzászokjon a változáshoz.
Az almaecetet tiszta vízbe keverve fogyaszd, és ne használj hozzá semmilyen édesítőt! Ha az almaecet fogyókúra alatt jobban oda tudsz figyelni az étkezésedre és a testmozgásra is, az eredmény még látványosabb lesz!
Mivel előfordulhat, hogy valaki nem szívesen iszik almaecetes vizet, az almaecet diéta almaecet kapszula formában is megoldható. Noha az almaecet kapszula költségesebb megoldás, s nem is annyira hatékony, sokak számára mégis kellemesebbé és egyszerűbbé teszi az almaecet alkalmazását.
Érdekes kérdés, hogy vajon az almaecet, melynek már a nevében is benne van, hogy 'ecet', vagyis csak savas lehet, valójában hogyan befolyásolja sav-bázis egyensúlyunkat, és milyen hatást vált ki az emésztést követően? Az almaecet - ahogy a citrom is - savas kémhatású. Fogyasztásuk mégis lúgosítja a szervezetet, mert a bennük lévő kémiai elemek segítik a lúgok termelődését, vagy másik oldalról nézve fokozzák a savak lebomlását. Fontos viszont, hogy az almaecetet éhgyomorra vagy üres gyomorra igyuk, hogy ne keveredjen más összetevőkkel, s így megtartsa lúgosító hatását.
"Egyél meg naponta egy almát, és megőrzöd egészséged!" - állítja egy régi mondás. Noha lehet, hogy a mai kémiai világban ehhez egy almánál többre van szükség, nem tagadható, hogy az almában számos értékes vitamin (A vitamin, C vitamin, kalcium, kálium, vas), továbbá különböző enzimek és rostanyagok is megtalálhatóak. Erjedés során, az almalében található cukor először alkohollá, majd azt követően ecetsavvá alakul át. (Az állatok például azért eszik a lehullott erjedt gyümölcsöt, mert az erjedt gyümölcsben már elpusztultak a baktériumok és kórokozók, s így meg tudják védeni szervezetüket a fertőzésektől.) Az almaecet értékes tulajdonságát az ecet baktérium- és kórokozóölő és az alma egyedi kombinációjának köszönheti. Így más ecetsavval szemben, az almaecet számos zsírbontó és fogyasztó tulajdonsággal rendelkezik! (Serkenti az anyagcserét, vérkeringést és az emésztést. Belülről tisztítja a szervezetet, csökkenti a koleszterinszintet, fokozza a bélműködést, és elősegíti a salakanyagok távozását.)
Fogyasztóvédelem: a vállalkozó is tehet panaszt
2012-05-16
Az Országgyűlés elfogadta a fogyasztóvédelmi törvény módosítását. Gyorsabbá válik a panaszkezelés és bővül a békéltető testületek hatásköre. A kisvállalkozások is élhetnek majd fogyasztói panasszal.

A törvényt érintő változások kiterjednek a fogyasztó fogalmának meghatározására is, amelynek köszönhetően a békéltető testületek eljárásaiban a természetes személyeken kívül civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások is fogyasztóként léphetnek fel.
A módosítás csökkenti a kis- és középvállalkozások terheit, a vállalkozásokat együttműködő partnerként kezelő elképzelések további eredménye, hogy a rájuk kiszabható bírság összegét alacsonyabb bírságsávban határozza meg.
A törvénymódosítással változnak a panaszkezelésre vonatkozó szabályok, ennek eredményeként a vállalkozás a megadott határidőig érdemben köteles válaszolni a fogyasztói panaszra. Az elfogadott módosítás rögzíti a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek tanácsadó tevékenységét.
(forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)
Sikeres volt az élethosszabbítási kísérlet
Az első erős bizonyítékot közölték arra, hogy génterápiával meghosszabbítható az idősebb élőlények egészséges élettartama. Az egerek után most nagyobb emlősök következnek.
A Spanyol Nemzeti Rákkutató Intézet igazgatója, María Blasco által vezetett kísérletekben használt egerek jellemzően 150 hétig éltek. A géntárapiával egyéves korukban kezelt egerek 150 hetes élettartama átlagosan 24 százalékkal, a kétéves korukban kezelt egereké pedig 13 százalékkal hosszabbodott meg. Idősebb egerek felhasználásával a kutatók kiküszöbölték a rák kockázatának megnövekedését, amely a korábbi, fiatalabb egerekkel végzett kísérleteknél jelentősen megnőtt a nem kezelt egerekhez képest. A kutatók úgy vélik, hogy idősebb egerekben azért nem emelkedett a rák kialakulásának kockázata, mert már nem volt annyi idő a kórosan osztódó sejtek felszaporodásához.
"Azonkívül, hogy tovább éltek, a génkezelt egereknek erősebb volt a csontozatuk, javultak az anyagcsere-funkcióik, jobb volt a mozgáskoordinációjuk és az egyensúlyuk, valamint jobban teljesítettek a tárgyfelismerési teszteken" - mondta Bruno Bernardes de Jesus, az EMBO Molecular Medicine szabad hozzáférésű folyóiratban megjelent cikk társszerzője.
A folyóiratnak ugyanebben a számában jelent meg Utz Herbig, amerikai rákkutató kommentárja, amelyben megjegyzi: "Ez a munka fontos első bizonyítékul szolgál arra az elképzelésre, hogy a telomeráz-génterápia megvalósítható és potenciálisan biztonságos megközelítésmódja annak, hogy meghosszabbítsák az idősebb élőlények egészséges élettartamát. Az egyik következő lépés annak megvizsgálása lesz, hogy vajon hasonló eredményeket kapnak-e más emlősöknél is, amelyek jóval hosszabb ideig élnek az egereknél."
Az új szabálysértési törvény és a közigazgatási bírság
legfontosabb elemei a közlekedésre vonatkozóan
2012. április 15-től
közigazgatási bírság a kiszabható szankció 2012. április 15-től. Hogy ki mennyit fizet, illetve
milyen eljárás alanya lesz, nem minden esetben a rendőrön múlik, ugyanis lesznek olyan
szabálysértések, szabályszegések, melyek esetében nem lesz mérlegelési lehetősége a
rendőrnek. Ezen szabálysértések esetén a bírság összegét pontosan meghatározták, legyen az a
helyszínen kiszabott büntetés, illetve szabálysértési vagy közigazgatási eljárás során kirótt
pénzbírság – vagyis fixbírság.
• Legfontosabb változás, hogy módosul a helyszíni bírság összege. Az eddigi 3000.-Ft-os
minimum helyett a büntetés összege 5000.-Ft-ról indul, a maximuma pedig 20.000.-Ft-ról
50.000.-Ft-ra nı. Ha pedig valaki 6 hónapon belül újabb szabálysértést követel el, úgy a bírság
összege 70.000.-Ft is lehet, kivéve a fixbírság hatálya alá tartozó szabályszegéseket.
• Bevezetik a közérdekű munka fogalmát. A törvény szerint 5 000 Ft 6 óra közérdekű munkának
felel meg. Ha erre az eljárás alá vont nem hajlandó, a be nem fizetett bírságösszeget - amelyet
30 napon belül kell rendezni - elzárásra változtatják, ennek mértéke szintén 5 ezer forintonként
egy napnak felel meg.
• A legsúlyosabb szankció az elzárás, amely 60 napig, halmazat esetén 90 napig terjedhet,
fiatalkorúak esetén 30, illetve 45 napig tarthat – ez a közlekedés során a „járművezetés az
eltiltás tartama alatt” szabálysértés esetén lehetséges.
• Szigorúbb lett a szabályozás a tekintetben, hogy ha valaki 6 hónapon belül három közlekedési
szabálysértést követ el, akkor kötelezően, mérlegelés nélkül be kell vonni a jogosítványát 1-12
hónapra.
• Megmarad az önvádra kötelezés tilalma, melyre ez úton is szeretnénk felhívni olvasóink
figyelmét. Eszerint „senki sem kötelezheti arra, hogy önmagára terheli vallomást tegyen és
önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.” Ennek értelmében nem vagyunk kötelesek elismerni
a szabálysértés tényét, sem bármi olyasmit nyilatkozni, amellyel saját magunkat kellene
megvádolnunk. A helyszíni bírságot sem köteles senki elfogadni, viszont fontos, hogy
amennyiben mégis megtenné és aláírja az elismervényt, a későbbiekben már semmiféle
jogorvoslattal nem élhet.
Fix összegű szabálysértési bírságok 2012. április 15-től: katt a linkre!
SZABÁLYSÉRTÉSI BÜNTETÉSI TÉTELEK 2012.pdf
Végzetesek lehetnek gesztusaink a munkahelyen
Fejleszteni kell magunkatEgy szervezetbe új belépőként magunknak kell kialakítanunk (kialakíttatnunk) magunkról egy jó képet, míg a régi munkatársakkal fent kell tartani azt a képet, amelyet ideálisnak gondolunk - hangsúlyozta Dara Péter. Nagyon kevesen születnek úgy, hogy mesterien, s a legfontosabb, hogy tudatosan használják a különböző kommunikációs eszközöket. Bizonyos szakmákban ezek készségszintű alkalmazása (lásd az értékesítési területen) az alap. De azoknak is, akik jól értenek ehhez, folyamatosan fejleszteni kell ezt a készséget.
A nonverbális kommunikáció eszközei
A nonverbális kommunikáció információátadást jelent a szóbeli kommunikáció mellett. A feladó információt hordoz a vevő felé a következő eszközök segítségével:
- Testbeszéd: annak a módja, ahogyan egy személy ül, áll, a karját, a kezeit és a lábát mozgatja, illetve az egyéb finommozgásokat végzi.
- Arckifejezés: Az emberi arc rendkívül kifejező beleértve a szemeket, a szemöldököket, a szájat és más mozgásokat. Az érzelmek, mint a düh, boldogság, fájdalom és unalom mind könnyen kifejezhetők az arcmimikával.
- Testtartás: Ahogy tartjuk magunkat, lásd a testhelyzetet, vagy hogy milyen mereven, egyenesen állunk, ülünk. Akár kényelmesen hátradőlünk vagy ülünk mereven a szék szélén, üzenetet küldünk a testtartással és a pozícióval.
- Szemkontaktus: az emberek gyakran azokban az emberekben bíznak meg, akik tartják a szemkontaktust. Ezt gyakran arra is használják, hogy fenntartsák az érdeklődést és érzelmeket váltsanak ki, illetve megteremtsék az összhangot az üzenet vevőjével. Emellett érdeklődést is lehet tetetni és félre is lehet vezetni valakit az alkalmazásával.
- Gesztusok: különösen a kézmozdulatok gazdagok a kommunikáció kifejezésére. Ezek pontosítják a kimondott szó jelentését és hozzá is adnak a jelentéshez. A kevésbé tudatos gesztusok, mint az orr vakarása, a ruha rángatása, a csípőre tett kéz és az integetés, üzenetet közvetítenek tudatosan vagy tudattalanul.
- Jelek: a jelek, a képek és a szimbólumok szintén nonverbális kommunikációnak minősülnek.
- Ruházat és kiegészítők, mint a kézitáskák, napszemüvegek: a ruházat fajtái és a megjelenésünk erőteljes nonverbális üzeneteket hordoz. Az üzenetek közül néhány nem szándékos, amikor például egy munkavállaló egy pólót vesz fel a kedvenc sportcsapatának a címerével a hátán, vagy amikor konzervatív, üzleti viseletet, azaz öltönyt vesz fel minden nap.
Más üzenetek lehetnek szándékosak. A konzervatív ruha viselője megközelíthetetlennek tűnhet, még ha nem is az volt a szándéka. A mélyen kivágott blúz viselője talán azt szeretné (de lehet, hogy nem), hogy a munkatársai szexinek találják.
- Irodai dekoráció: a munkahelyen az, hogy miként díszítjük ki az irodát, szintén üzeneteket jelent azoknak a munkavállalóknak, akik oda belépnek. Ahova helyezzük az íróasztalt, a távolság a szék és a látogatók között, ahogyan a bútorok elválasztanak a munkatársainktól, mind erőteljesen nonverbális üzenetet hordoznak.
- Hangnem és egyéb paralingvisztikai vonatkozások: a paralingvisztika vokális kommunikáció, ami elkülönül a ténylegesen használt szavaktól és olyan tényezőket foglal magában, mint a hangsúly, hangmagasság, a beszéd sebessége, szünetek és hangerő. Ez a nonverbális kommunikáció egy formája, amely hasznos a telefonálás vagy a személyes interakció során.
- Érintés: az érintés a nonverbális kommunikáció hatékony formája. A vállveregetés, az ölelés, az, hogy valaki megérinti a másik kezét szimpátiából, üzenetet hordoznak attól függetlenül, hogy kísérik-e szavak.
- Fizikai tér: nem mindegy, mekkora hely vesz körül minket, amikor dolgozunk vagy kommunikálunk. Az észak-amerikaiak például nagyjából ötven centiméter távolságot hagynak maguk előtt, amikor kommunikálnak másokkal. Bármi, ami közelebb kerül hozzájuk, különösen a munkahelyen, túl intim.
Hogyan használjuk a nonverbális kommunikációt?
Arra a kérdésre, hogy miben tudja a nonverbális kommunikáció valaki karrierjét, nehéz általánosságban válaszolni, hiszen egyén, munkahely és helyzetfüggő, hogy mikor milyen kommunikációra van szükség, s ezen belül a nonverbális eszközöket miként célszerű alkalmazni - közölte Dara Péter. Annyi azonban bizonyos, hogy az a személy, aki nagyjából folyamatosan konzekvensen azonos képet sugall magáról, viselkedése nem ellentmondásos, a szóbeli és a nonverbális megnyilvánulásai nem ütik egymást, az megbízhatóbbnak, stabilabb személyiségnek hat, mint az, akinek megnyilvánulásai ellenmondásosak. Márpedig egy kiszámíthatatlanabbnak tűnő személyiségre kevésbé építenek hosszú távon, így karrierje is kérdéses - legalábbis ugyanazon a munkahelyen - hangsúlyozta a szakember.
A rólunk kialakuló kép képezi alapját a személyes márkánknak (personal branding). Ezt a képet - akárcsak a személyes márkát - lehet alakítani, befolyásolni különböző eszközökkel. Az alapkérdés az, hogy tisztában van-e bárki is azzal, hogy milyen is ő valójában, s mit gondolnak mások róla. Innen lehet elindulni, fejleszteni a vizuális kommunikációt, így tudunk üzeneteket sugallni magunkról. A coaching folyamat is az a tapasztalat, hogy sokszor egészen mást próbálnak kifejezni, láttatni, sugallni magukról az ügyfelek, mint amilyen valójában igazán a személyiségük. Avagy egészen mást gondol róluk a környezetük, mint amilyenek ők a valóságban. A munkahelyi sikerek, a karrier, a tartós boldogság érdekében tudatos cselekedettel, folyamatos tanulással elérhetjük, hogy megjelenésünk tükrözze azt, amilyenek valójában vagyunk, és ezzel megteremtsük az összhangot a verbális és nem verbális kommunikációnk között.
Forrás:
HR Portál