Minden olvasnivaló (14)

Sorrend
ALKOTÓ

Apa és fia



Apuval hangosat játszottunk.
Ő volt a zaj, én a suttogás.
Ő volt az erős, én a fontos.
Szeretek a fontos lenni.
Anyu nem értette, mit játszunk.
Csak szólt, hogy kész az ebéd.

 

Család: háborgó lelkek fogsága.
Fogadkozások, fogantatások,
testvéri szer

Olvass tovább…
ALKOTÓ

vak álmok felé

másodlagos szeretők
írják monológjukat
Afrodité ketrecből
bámulja a jelet
tűzarany színű hajnalokon
összezárt a tér
veled

*

retinens lelkek szeánszából
viharok születnek
Béla néni
feljegyzéseket készít idegen
franciaágyakból
szétguruló apró kávészünetekben
Bonyek
k

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Kiskeresztem II. rész

Harkányig mindig vonattal mentünk aztán volt csatlakozás. A szomszéd falunál szoktunk leszállni – fakazettás temploma országszerte ismert, a tisztelendő kedves barátunk volt, később halottaink is ő temette, – aztán rövid gyaloglás, míg „haza” nem ért

Olvass tovább…
Megtekintések: 46
Hozzászólások 4
ALKOTÓ

Kiskeresztem

–  Eljössz velem „kiskeresztem”?  – a kérdést keresztanyám intézte hozzám.

 Tán az első osztályt végezhettem, nem emlékszem pontosan, csak arra, hogy tudtam már olvasni, meg hogy nem szerettem az iskolába, nagyon nem szerettem ott, és minden nap, déle

Olvass tovább…
Megtekintések: 53
Hozzászólások 3
ALKOTÓ

Egyenlet Mindenszentekre

10843595089?profile=original

 

Ritka szerencse az én koromban
még élő szülőknek gyermekeként
tehetni, ami szép kötelesség,
így nem maradhatnak nélkülem ők.

Már harminchét év egy házasságban
– áldhatlak ezért is Téged és őt –,
állít hát önzésem új korlátot:
párom ne hagyj

Olvass tovább…
ALKOTÓ

A hiány helye

10843594680?profile=original

 

  (Széll Zsófia verseire)

 

A sápadt tapétán
egy téglalapnyi élénk folt,
egy képnek a lábnyoma,
amit magaddal vittél.
A hiány kontúrokban
fejezi ki magát:
Ez nem üresség, szólít meg,
ez a kép helye.

 

Elnevezhetem, eltakarhatom,
a hiány rej

Olvass tovább…
ALKOTÓ

A fodros ruha

A lány még aludt, a fiú puha érintésekkel ébresztette fel. Kinyitotta a szemét, álmosan dörzsölgette a szemeit, próbált észhez térni, és felfogni, hol van, mi történik vele.

- Nézd! – szólt a fiú, a kezében egy ruhát tartott – Neked hoztam.

- Istenem,

Olvass tovább…
Megtekintések: 38
Hozzászólások 2
ALKOTÓ

acélhideg

görnyedt házak
kulcsra zárt
padlás-magányában
megmozdulnak a falak
odakint halódnak a fák
az egeken túli csendben
acél-hideg fények közt
a szél gúnyosan kacag
a hegyekre rázuhan a felismerés
már az Isten is hallgat
és közönyösen a
síneken felejt egy

Olvass tovább…
Megtekintések: 41
Hozzászólások 6
ALKOTÓ

Félelem-dal

Furcsa hálót fon körém az éj,
messziről hallik; egy nő dalol.
Hullámzik, tekereg ott a kéj,
s valaki épp szerelmet rabol.

Belém hasít a szürke ballada
táncolnak amott a tűz körül,
simítja őket a nyár fuvallata,
mámorában mind üdvözül.

Táncot járok

Olvass tovább…
ALKOTÓ

legvégül

mit érdekel engem
ha ma zokog a föld
és dübörgő rezdüléseitől
pusztul a világ
---
csak hatalmas vizeket látok
szomorú templomokat
jajduló égen a nap sötétül
---
mit érdekel engem
mi lesz legvégül
---
én már úgyis tudom
az igazaknak sem lesz
feltámadá

Olvass tovább…
Megtekintések: 51
Hozzászólások 5
ALKOTÓ

hogy lásd...

ott leszek
minden apró mozzanatban
és egyetlen
rezzenéssel
írom felül a
felülírhatatlant

újjáteremtem benned az életet

hogy  végre lásd
a fák narancsszínű
sóhaját

Olvass tovább…
Megtekintések: 44
Hozzászólások 6
ALKOTÓ

hibátlan

10843596456?profile=original

jártunk már erre csaknem kéz a kézben
megpróbáltuk egymásnak eljátszani
őszinte arcunk mennyire hibátlan
úgyszólván szeplőtelen az áltatás
a múlt tükre által sem homályosul
érdekes lenne farkasszemet nézni
most hogy ismerjük végre a történtek

Olvass tovább…
ALKOTÓ

Sacrum

10843596052?profile=original

 

Út nem vezet hozzá térben, sem időben.
Vedd birtokba, ami a tied; magadban
keresd, s a szálakat újra összekötve
visszahelyezheted jogaiba. Miért
érnéd be szolgálatkész redukciókkal?
Meg fogsz lepődni, amikor utoléred,
akit bensődben kergetsz. Külö

Olvass tovább…

Témák címkék szerint

Havi archívum